Kristóf Gergely, Lajos Tamás, Lohász Márton, Régert Tamás
Numerikus szimuláció alkalmazása a Budapest Sportcsarnok klímatechnikai és tűzvédelmi vizsgálatában
Megjelent: Magyar Energetika 2004/2

Általános célú, véges térfogatos numerikus áramlástani szoftver segítségével elemeztük az újjáépített Budapest Sportcsarnok klímatechnikai és tuzvédelmi rendszere által a belso légtérben keltett áramlást. Az áramlási teret téli és nyári üzemállapotban, többféle nézoszám esetén kiszámítottuk kétdimenziós és háromdimenziós modellek segítségével.

Dr. Gerd Infanger munkája alapján: Dr. Németh Imre
Sztochasztikus modellezés az energetikában
Megjelent: Magyar Energetika 2004/1

A szerzo Gerd Infanger professzor munkássága alapján egy egyszeru példán mutatja be a sztochasztikus modellezés energetikai alkalmazásának lehetoségét, összevetve ugyanezen modell determinisztikus (LP) megoldásával.

Farkas Ottóné
A XXI. század energetikai kihívásai
Megjelent: Energiagazdálkodás 2004/1

Az emberiség energiaigénye folyamatosan növekszik. A rendelkezésre álló források viszont korlátozottak. Keressük a lehetoségeket a források bovítésére, az igények kielégíthetoségére.

Dr. Rábek Géza
A gőz és víz állapotegyletének története
Megjelent: Magyar Energetika 2003/6

Általános célú, véges térfogatos numerikus áramlástani szoftver segítségével elemeztük az újjáépített Budapest Sportcsarnok klímatechnikai és tuzvédelmi rendszere által a belso légtérben keltett áramlást. Az áramlási teret téli és nyári üzemállapotban, többféle nézoszám esetén kiszámítottuk kétdimenziós és háromdimenziós modellek segítségével.

A Magyar Energia Hivatal megváltozott szerepe az energiapiac szabályozásában - interjú Horváth J. Ferenccel, a Hivatal elnökével >>
Megjelent: Energiafogyasztók lapja 2003/4 számában

Vezetőváltás a Magyar Energia Hivatal élén
Megjelent: Energiafogyasztók lapja 2003/4 számában

Megnyílt az árampiac - interjú Hatvani György energetikai helyettes államtitkárral >>
Megjelent: Energiafogyasztók lapja 2003/1 számában

A január 1-jétől párhuzamosan működhet a versenypiac és a közüzemi piac. Az évi 6,5 GWh-t meghaladó fogyasztású nagyfogyasztók, s bizonyos feltételek mellett az önkormányzatok léphetnek ki a versenypiacra, mint feljogosított fogyasztók. A lakosság és a kisebb fogyasztók továbbra is élvezik a közüzemi szolgáltatás védettségét, biztonságát.

A villamosenergia-piac működési modellje
Bartha Tibor, Magyar Energia Hivatal - Barka Ernő, Magyar Energia Hivatal >>
Megjelent: Energiafogyasztók lapja 2003/1 számában

2003. január 1-jével megnyitották a villamosenergia-piacot, s megkezdődhet a verseny a fogyasztókért. A fokozatosan megnyíló villamosenergia-piac párhuzamosan tartalmazza a versenypiacot és a közüzemi piacot. Cikkünkben a villamosenergia-piac új működési modelljét és szabályozását mutatjuk be.

Tanultunk más országok sikereiből és hibáiból egyaránt; Interjú Horváth J. Ferenccel, a Magyar Energia Hivatal elnökhelyettesével
Árokszállási Kálmán >>

Jelentős változás következik be 2003. január 1-sején a magyar energetikában. A hosszabb ideje tartó előkészületek, elemzések és törvényalkotói munka után a villamos energia törvény már az elmúlt év decemberében megszületett. Ahhoz azonban, hogy az árampiac liberalizálása a jövő év elején elkezdődhessen, még néhány kormányrendelet és számos miniszteri rendelet kidolgozására és elfogadására is szükség van. A legfontosabb kormányrendeletek már augusztusban megjelentek a Magyar Közlönyben. Jogszabály írja elő, hogy  az új engedélykérelmeket szeptember elsejéig be kell nyújtani a MEH-hez. A gondos és alapos előkészítés rendkívül fontos, mert mint a kaliforniai példa mutatja: egy jó koncepció önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a piacnyitás sikeres legyen.

Az áramszolgáltatók és a villamosenergia-piac liberalizációja
Litvai Péter, Magyar Energia Hivatal >>

A cikk a villamosenergia-iparban – 2003. januárjában induló liberalizáció hatására kialakuló – új piaci környezet vázolja, valamint az áramszolgáltatók gazdálkodását továbbra is befolyásoló szabályozói környezet mutatja be.

A villamosenergia-szektor környezeti teljesítménye
Szabó László – Szabó Sándor >>

A tanulmány a hazai erőmuszektor input és környezeti hatékonyságának értékelésén keresztül elemzi a szektor átfogó teljesítményét. Egy nem parametrikus módszer (Data Envelopment Analysis- DEA) és egy monetáris értékelésen alapuló módszer (amely az EU EXTERNE tanulmányának externális költség adatait használja) segítségével értékeli az erőművi teljesítményeket. Az 1995-ös és 1999-es év adatainak elemzése a nem parametrikus módszer alapján lehetőséget ad a különböző szabályozási időszakok összevetésére. A monetáris elemzés 1999-es adatokon alapul.

Az új villamosenergia-törvény néhány, a távhőszolgáltatást és a kapcsolt energiatermelést érintő rendelkezésének elemzése
’Sigmond György >>

Az új villamosenergia-törvény jelentős befolyást gyakorol a távhőszolgáltatás jövőjére is. Szükségesnek látszik a törvény egyes rendelkezéseinek pontos értelmezését a bevezetés előtt tisztázni. A cikk részletesen elemzi a törvény néhány, a távhőszolgáltatást és a kapcsolt energiatermelést érintő fontosabb rendelkezését.

A kapcsolt energiatermelés támogatása
Dr. Stróbl Alajos >>

A cikk az új villamos energia törvénnyel összefüggésben, példákon vizsgálja, hogy milyen esetekben előnyös a kapcsolt energiatermelés és mikor indokolt a támogatása. Megállapítja, hogy a támogatáshoz nem elegendő a két termék együttes előállításának hatásfokát ismerni, emellett szükséges az is, hogy a hővel kapcsoltan minél több villamos energiát termeljünk. A jó kapcsolt energiatermelést nem kell, a rosszat nem szabad támogatni, határesetekben a támogatás lehetővé teheti a társadalom számára előnyös kapcsolt energiatermelés megvalósítását.

A Magyar Energia Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenysége
Györke Béla , Magyar Energia Hivatal >>

A cikk a  Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenységét mutatja be.

Pörgő mérők miatt pörökbe bonyolódva, avagy „a bedobozolt leolvasó” esete Fogyasztók – közszolgáltatók – hatóságok
Dr. Lakatos László, Országos Mérésügyi Hivatal >>

Jól van-e bekötve a mérô a hálózatba? Tipikus fogyasztói és bírói kérdés, amire az OMH mérésügyi hatóságként, vagy mérés-ügyi szakértőként nem mindig (általában nem) képes válaszolni, mert ennek a kérdésnek a lényege, valamint az erre adott válasz nem egyértelműen mérésügyi vonatkozású.

Az új energia törvényekhez igazodva a fogyasztóvédelemnek is meg kell újulnia
Porpáczy Dezső >>

Az Energetikai Érdekképviseleti Tanácsnak (EÉT) megújulásának szükségességét az energiapiacok megnyitása is felveti. A Magyar Energia Hivatalban elindult egy átalakulási folyamat, aminek része kell legyen az érdekegyeztetés új formája is. Törvényi és rendeleti szinten eddig mindig „érdekképviselet”-ről volt szó. Az új villamos energia törvény azt teszi a Hivatal kötelességévé, hogy „szervezze és működtesse a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek és a szolgáltatók közötti érdekegyeztetést”. Az Energetikai Érdekképviseleti Tanácsnak tehát Energetikai Érdekegyeztető Tanáccsá kell átalakulnia.

Kapcsolt energiatermelés gazdaságossága és javítása
Dr. Büki Gergely >>

A kapcsolt energiatermelés gazdaságossága a termelt hőre vonatkoztatott költségekkel jellemezhető egyértelműen. Ezek a költségek, illetve költségmegtakarítások kifejezhetők statikus és dinamikus gazdasági környezetben. Nem helyes, ha az állam a kapcsolt energiatermelést önmagában támogatja, hanem a kapcsolt energiatermeléssel elérhető tüzelőanyag-megtakarítást kell ösztönöznie. A futőerőmű villamos, illetve hőteljesítményre vonatkoztatott fajlagos beruházási költségei és a fajlagos kapcsolt villamosenergia-termelés összefüggenek, és meghatározható a futőerőmű optimális kiépítése.

Hőtermelés gazdaságosságának növelése hőtárolással
Dr. Zsebik Albin–Dr. Balikó Sándor–Sitku György–Tőkés László >>

A hő tárolása sok esetben jelentős mértékben hozzájárulhat a termelési és szolgáltatási költségek csökkentéséhez. A dolgozat a hőtárolás lehetőségeinek ismertetését követően egy konkrét példa kapcsán mutatja be mit eredményezne egy hőtároló rendszer létesítése a Székesfehérvári Fűtőerőműben.

Integrált energiaszolgáltatás Magyarországon
(MOM Park Energiaközpont)
Bercsi Gábor, Sinergy Kft. >>

A dolgozat bemutatja az integrált energiaszolgáltatás elso hazai példáját. A MOM Park két beruházója (a Bayerische Landesbank és a Schörghuber Unternehmensgruppe) felismerte
a konstrukcióban rejlő rövid és hosszú távú előnyöket, melyek az Energiaközpont ilyen formában történő kiépítéséből adódnak. Mind a műszaki koncepció, mind a szerződéses és a finanszírozási struktúra kialakításakor vezérelv volt a nagy megbízhatóságú, energia- és költséghatékony energiaszolgáltatás magvalósítása. A projekt jól példázza, hogyan tudnak a nemzetközi és a hazai társaságok sikeresen együttműködni magyar energetikai beruházások megvalósításában.

Egy éve üzemel a Kulcsi Szélerőmű
Dr. Korényi Zoltán >>

2001. május 23-án lépett üzembe az első magyar, közcélú áramszolgáltatói hálózatba integrált 600 kW névleges teljesítményű szélerőmű. A cikk bemutatja a berendezést és beszámol az első év üzemeltetési tapasztalatairól.

A szabályozott energiapiac és a rendszerirányító együttműködése
Dr. Tombor Antal elnök-vezérigazgató, Simig Péter igazgató-helyettes, MAVIR Rt. >>

A 2001. évi CX törvény (új VET) 62 §-a definiálja a szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó engedélyt, annak potenciális résztvevőit. Ezek között, mind a szabványosított szerződések útján történő villamosenergia-piacot illetően, mind a rendszerszintű szolgáltatásokat illetően megemlíti a rendszerirányítót, sőt utóbbit illetően kizárólagosan.

Az áramtőzsde szerepe a liberalizált energiapiacon
Dr. Pacsi Zoltán >>

Ki fogja létrehozni és működtetni a szervezett piacot? Ezt ma még nem lehet tudni. A törvény erre vonatkozóan nem ad semmilyen eligazítást, senkinek sem kötelessége, vagy kizárólagos joga. Még akár az is elképzelhető, hogy több, egymással versengő, vagy egymás tevékenységét kiegészítő piac jön majd létre. De az is, hogy egy sem. Külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a liberalizált piac létrejöttének és – akár hatékony – működésének nem feltétele a szabályozott piac léte.

Új szempontok az európai energiapolitikában
Dr. Szergényi István >>

Az újabb uniós tapasztalatok szerint a legfontosabb kihívások az energetika terén: 2030-ra várhatóan 60–70%-ra nő az energiafüggőség, a megújulók aránya feltehetően nem éri el a 12%-ot és ezzel valószínűen a kyotói vállalások sem teljesülnek, a nukleáris energia hiánya pedig a klímaváltozással kapcsolatos problémákat még jobban kiélezi.

Szabályozási feladatok az együttműködő villamosenergia-rendszerekben
Dr. Fazekas András István, MVM Rt. >>

A cikk az együttműködő villamosenergia-rendszerekben szükséges szabályozási feladatokat vázolja fel, abból a megfontolásból, hogy a liberalizált villamosenergia-szektorban a szabályozási célú villamos energia maga is versenypiaci termék s a rendszerszabályozással kapcsolatos feladatok elkülönült szolgáltatásokként jelennek meg.

A Paksi Atomerőmű Rt. jövőképe
Dr. Katona Tamás >>

Hazánk atomerőművének élettartamát körültekintő vizsgálatok és jó előkészítések alapján úgy hosszabbítják meg, hogy a további biztonságos működés mellett a teljesítőképessége is nagyobb legyen. A Paksi Atomerőmű várható jövőjét vázolja a cikk.

A globális felmelegedés mértéke és hatásai
Dr. Molnár László >>

Az amerikai Massachusetts Institute of Technology kutatói a közelmúltban készítették el legújabb tanulmányukat a globális felmelegedés várható mértékérol („Uncertainty Analysis of Global Climate Projection” by Henry Jacoby et al, MIT). A tanulmány megállapítja, hogy az 1990-es bázisévhez képest a légkör milyen valószínűséggel melegszik 2090–2100-ig.

Figyeljünk a földhőre!
Homola Viktor >>

Cikk a szerzoőnek a Magyar Energetikai Társaság 10 éves Jubileumi Ülésén, 2001. december 7-én elhangzott előadása alapján készült. Áttekinti a földhő hasznosításának különböző lehetőségeit a kimerülő és megújuló energiaforrásokkal összevetve. A nemzetközi helyzetkép mellett megállapításokat és javaslatokat tesz a viszonylag kedvező hazai lehetőségek kihasználására is.

A gázellátás stratégiai kérdései
Dr. Magyari Dániel >>

A földgáz ma hazánkban a legfontosabb energiahordozó, amely eddig az igényeknek megfelelően rendelkezésre állt. Kitüntetett szerepe vitathatatlan, a biztonságos gázellátás azonban veszélybe kerülhet, ha nem oldanak meg néhány fontos, stratégiai feladatot

Felzárkózásunk az energiahatékonyság területén
Dr. Szergényi István >>

Összenergia-igényességünk az utóbbi években tapasztalt kedvező csökkenésének a megtartásához a GDP-termelésnek továbbra is egyre növekvő hányadát kell a kis energiaigényű, de nagy hozzáadott értéket hordozó informatika, a turizmus, a könnyű gépipar, a kereskedelem területéről előteremteni, és folytatni szükséges a Széchenyi terv energiatakarékossági fejezetét

A megújuló energetika fejlesztési programjairól
Dr. Imre László >>

A megújuló energetikai technológiák szerepének jelentősége a jövő energiaellátásában számos vonatkozásban már igazolódott. A fejlesztés elősegítésére országos kormányzati programok indultak. A világ nagy energetikai vállalkozásai erőteljes fejlesztéssel törekednek a megújuló energetikai eszközök és rendszerek gyártási képesség növelésére. Számos országban megújuló energiaforrásokra erőművek létesülnek.

A megújuló energiaforrások helyzete a világban
Dr. Szabó Márta – Dr. Barótfi István >>

Idén június 29-tol július 5-ig Kölnben tartották World Renewable Energy Kongresszust és Szakkiállítást (Megújuló Energia Világkongresszus és Kiállítás). A kongresszus átfogó képet nyújtott a megújuló energiaforrásokkal és azok alkalmazásával foglalkozó nemzetközi kutatások jelenlegi állásáról, az új trendekről és a jövőbeni fejlesztések irányáról. Kirajzolódott a megújuló energiaforrások nemzetközi helyzete, mely alapján leszűrhetők az ezzel kapcsolatos hazai feladatok.

Energiatakarékosság a sajátházépítésben
Kocsis Lajos >>

A korszerű családi lakóházak energiatakarékossági szempontból három fő csoportba sorolhatók: ”jól hőszigetelt”, „energiatakarékos”, és „alacsony energiafogyasztású” kategóriákba. Az építészek mai döntései a külső épületszerkezetek hőszigetelési teljesítményéről hosszú időszakra kihatnak a lakóházak fűtési energiaszükségletének alakulására.

Párhuzamosan üzemelő kazánok teherelosztásának optimalizálása
Dr. Balikó Sándor–Zsirai Gyula >>

A kazánok – hasonlóan más gépekhez – nem üzemelnek azonos hatásfokkal a teljes terhelési tartományukban. Ha több kazán párhuzamosan ugyanarra a rendszerre dolgozik, lehetőségünk van a terhelések olyan megosztására, hogy mindenkor a lehető legkisebb tüzelőanyag fogyasztást érjük el.

Energiagazdálkodás világításkorszerűsítéssel
Dr. Vetési Emil >>

Az energiagazdálkodás egyik eleme az erkölcsileg elavult világítási berendezések korszerűsítése, amely lehet részleges vagy teljes körű korszerűsítés.
A korszerűsítés létesítési költségei a korszerű, új világítás üzemeltetési költségmegtakarításából térülnek meg. A cikk műszaki szempontokat és gazdasági számításokat, valamint műszaki-gazdasági vizsgálatot tartalmaz.