- interjú Hatvani György energetikai
helyettes államtitkárral -
·
2003. január 1-jétől megnyílt a
villamosenergia-piac. Sikernek, vagy kudarcnak értékeli azt, hogy a
nagyfogyasztók januárban még nem tudták eldönteni, hogy feljogosított
fogyasztók legyenek-e?
· Sem sikernek, sem kudarcnak. Senki nem gondolhatta, hogy ha jogilag megnyílik az energiapiac, akkor minden nagyfogyasztó él is a lehetőséggel és rohan a piacra. Tájékozódniuk kellett, főleg a kereskedőknek, akik az ajánlatokat teszik a feljogosított fogyasztók részére. A piacnyitást olyan folyamatnak tekintem, amely egészen biztosan lassan indul. A folytatás attól függ majd, hogy hogyan fog működni a valóságban a piac, milyen lesz a kínálat és a fogyasztók valóban megtalálják-e a számukra is előnyös konstrukciót, ajánlatot.
·
A villamos energiáról szóló 2001. évi CX.
törvény végrehajtásával kapcsolatban több kormány- és miniszteri rendelet
jelent meg 2002 végén és a villamosenergia-ipari társaságok az új működési engedélyüket
2003. január elején kapták meg. Volt elég idő a piaci szereplőknek a
felkészüléshez?
· Valóban ,több rendelet csak 2000 végén jelent meg. Ezek azonban azért csak december végén jelentek meg, mert az utolsó pillanatig igyekeztünk olyan módon finomítani a rendeleteket, hogy az egyes piaci szereplők érdekei a lehető legkisebb mértékben sérüljenek, ami egyik alapfeltétele annak, hogy működjön a piac.
·
Törvényszerű a piacnyitás során az érdekek
sérülése?
· Törvényszerű, hogy ha a kizárólagos jogú monopóliumok után új struktúra lép életbe, amely az eddigi jogosítványokban jelentős változásokat eredményez, s a piaci szereplők eddigi pozíciói is változnak hol pozitív, hol negatív irányba, akkor az érdekek óhatatlanul sérülnek. A szabályozásnak azt kell biztosítania, hogy az érdeksérelem, a pozícióromlás elviselhető legyen minden szereplő számára.
·
Volt-e a piaci szereplőknek elég idejük a
felkészüléshez?
· Alapjában véve a változás folyamata régóta ismert, a jogszabályok előkészítése során számos olyan egyeztető megbeszélés zajlott le különböző fórumokon, ahol a piaci szereplők a szabályozás legtöbb részletét is megismerhették.
·
Kik vehetnek részt a versenypiacon?
· A január 1-jétől párhuzamosan működhet a versenypiac és a közüzemi piac. Az évi 6,5 GWh-t meghaladó fogyasztású nagyfogyasztók, s bizonyos feltételek mellett az önkormányzatok léphetnek ki a versenypiacra, mint feljogosított fogyasztók. A lakosság és a kisebb fogyasztók továbbra is élvezik a közüzemi szolgáltatás védettségét, biztonságát.
·
Hogyan lehet a közüzemi szektorban a
fogyasztói árak növekedését mérsékelni, ha a verseny előnye, árleszorító hatása
csak a feljogosított fogyasztók esetében jelentkezhet?
· A közüzemi és a versenypiac egymástól nagyon mereven elválasztott. A szabályozás során a villamosenergia-ipari társaságok tevékenységét azért kellett szétválasztani, hogy ne legyen lehetősége a társaságoknak a versenypiacon esetleg elszenvedett árveszteséget a közüzemi fogyasztókra áthárítani. A szabályozás meggátolja, hogy a szabadpiacon elért árelőny a közüzemi szektorban megjelenjen többletköltségként. Másrészt világos, hogy a szabad piac gyorsabban nyílik meg mint azt gondoltuk, már csak az EU kötelezettségek miatt is. Az Európai Unió Tanácsa javaslata szerint 2004. július 1-jével az összes nem lakossági, 2007. július 1-jével pedig minden fogyasztó számára, tehát 100%-ban ki kell nyitni a piacot. Ez ugyan még csak javaslat, de várhatóan ez év első felében elfogadják, s nálunk is ez lesz a menetrend. A piacnyitás folyamata tehát egyre gyorsabb lesz, és érvényesül az árleszorító hatása. Ahhoz hogy a versenyt az egyes cégek bírják, költségérzékenynek kell lenniük. A költségek csökkentése, hosszabb távon, várhatóan a közüzemi piacon is ármérséklő hatást fejt majd ki. . Más vonatkozásban egyébként akkor jó a piacnyitás, ha a közüzemi fogyasztók észre sem veszik annak bekövetkezését.
·
Az energiaipari társaságok tulajdonosi
körében erős tőkekoncentrálódás figyelhető meg. Nem jelenti ez azt, hogy az
energiaszektor közel egy évtizedes átalakítása során az állami monopóliumok
helyett magán monopóliumok alakulnak ki? Elkerülhető ez a folyamat? Elég erős ahhoz
a szabályozás, illetve a szabályozó hatóság hogy megakadályozza a fogyasztói
érdekek esetleges megsértését?
· Ez a jelenség nem nálunk, hanem például Nyugat-Európában zajlott le. A tőke koncentrálódott, cégek olvadtak össze, senki sem akart lemaradni. Minél tőkeerősebb egy cég, annál versenyképesebb. Megfigyelhető volt egy oligopolisztikus struktúra kialakulása, de a versenyt ez nem befolyásolta. Feltételezzük, hogy Magyarországon sem fogja befolyásolni, annál is inkább, mert a villamos energiáról szóló törvény megfogalmazta a tulajdonosi összefonódások még megengedhető mértékét.
·
Lehet-e verseny a villamosenergia-piacon, ha
forrásoldalon ma még nincs túl nagy kínálat?
· Természetesen lehet. Az importtal együtt ma van annyi villamosenergia-kínálat, hogy a verseny meginduljon. A továbbiak függnek attól, hogy a hosszú távú áramvásárlási szerződések hogyan módosíthatóak, illetve az import növekmény milyen módon és mértékben biztosítható. Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy az 50%-os korlát - azaz, hogy a feljogosított fogyasztók a villamosenergia-igényüknek csak feléig importálhatnak – csak átmeneti lehet.
·
Mi ösztönözheti a befektetőket az
erőműépítésre, ha nincs hosszú távú áramvásárlási szerződés, adnak-e a bankok a
projektekhez hitelt „csak” az üzleti terv alapján?
· Nyilvánvaló, hogy az új struktúrában az erőműveket üzleti alapon fogják építeni. Ugyanakkor a struktúraváltás mozgatója Nyugat-Európában eddig is a jelentős kapacitástöbblet volt, ami a magyar villamos energia rendszerre korántsem jellemző. Az természetes, hogy egy ideig a befektetők kivárnak, figyelik a piaci előrejelzéseket, de ez ma még nem is okoz problémát. Ahogy a versenypiac működése egyre szélesebb lesz, ahogyan megszületnek az egyre megbízhatóbb piaci előrejelzések, úgy jön meg a befektetési kedv, s kezdődhetnek meg a beruházások. Ugyanakkor, mint a külföldi példák is mutatják, valószínűleg nálunk sem lehet majd kizárni az állami szerepvállalást, amely piackonform eszközökkel ösztönözheti az erőműépítést..
·
Mire gondol?
· Kaliforniában a villamosenergia-ellátási válság után államilag preferált erőműépítési programot hirdettek meg. Az energiaszektor fontos közüzem, az államnak oda kell figyelnie a piac alakulására, s ha szükséges közbe kell lépnie az ellátás biztonságát veszélyeztető folyamatok, vagy jelenségek megszüntetése érdekében.
·
A földgázpiac nyitása után miből adódik majd
a verseny, hiszen ott a forrásoldalon kevesebb a lehetőség, mint a
villamosenergia-termelésnél?
· Nem értek egyet azzal, hogy kisebbek a lehetőségek. A földgáz forrás diverzifikációja azt jelenti, hogy az orosz földgázvezeték mellett a - Magyarországot nyugattal összekötő - HAG, közismertebben a Baumgarteni vezeték kétirányú betáplálást biztosít, s akkor még ott van a hazai földgáz is. Ezeken túlmenően célvezetékek is épülhetnek majd. . A szabadpiaci kereskedelem lehetősége megvan, a kínálat alakulása természetesen itt is függ majd a hosszú távú szerződések változtatási lehetőségeitől is
·
Ha a forrás gyakorlatilag ugyanaz, akkor
miért lehet árverseny?
· Mert a piaci kereskedelem ilyen.
·
Mikorra tervezi a Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium, illetve a Kormány a földgázpiac nyitását?
· A földgázellátásáról szóló törvény tervezetét az Országgyűlés a tavaszi ülésszakán tárgyalja, s várhatóan április-május hónapokban elfogadja. A földgázpiac nyitása 2004. január 1-jén történik, minden 500 m3/h teljesítménynél nagyobb fogyasztó és az erőművek feljogosított fogyasztók lesznek. Ez a fogyasztói kör a földgázpiac 41%-át jelenti. Közben már elkezdtük a törvénytervezet végrehajtásával kapcsolatos kormány- és miniszteri rendeletek megalkotásának előkészítését is.
·
Milyen tapasztalatok adódnak a
villamosenergia-piac nyitása után, amit a földgázpiac nyitásánál célszerű
hasznosítani, esetleg kívánatos elkerülni?
· Tanulság a villamosenergia-piac nyitásának folyamatából az, hogy a piaci szereplőkkel széleskörű és érdemi egyeztetéseket kell folytatni, hogy a struktúraváltás a legkisebb problémát okozza. A végrehajtási rendeleteket is előzetesen és folyamatosan kell egyeztetni.
Köszönöm az interjút.
Bartha Tibor