Bartha Tibor- Barka Ernő;

Magyar Energia Hivatal

A villamosenergia-piac működési modellje

2003. január 1-jével megnyitották a villamosenergia-piacot, s megkezdődhet a verseny a fogyasztókért. A fokozatosan megnyíló villamosenergia-piac párhuzamosan tartalmazza a versenypiacot és a közüzemi piacot. Cikkünkben a villamosenergia-piac új működési modelljét és szabályozását mutatjuk be.

Magyarországon a vertikálisan felépült villamosenergia-ipar átalakítása a monopóliumok lebontásán, a regulációs, a privatizációs, a deregulációs, valamint a liberalizációs lépéseken keresztül történt. 1990 előtt a villamosenergia-ipar vertikálisan szervezett állami tulajdonú monopóliumra, a Magyar Villamos Művek Trösztre (MVMT) épült. A tröszti szervezet keretében működtek az erőművek és az áramszolgáltatók, továbbá az iparág egyes cégei. Gyakorlatilag egyszereplős állami piac működött, a piacra történő belépés nem, vagy csak alig volt lehetséges, a végfelhasználói ár hatósági ár volt és a vertikumon belül un. Belső árak működtek. 1991-92-ben megtörtént a vertikálisan szervezett tröszt lebontása, s az MVMT vállalatai önálló társaságokká alakultak. 1994-ben az Országgyűlés elfogadta a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. (Gszt.) és a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. (VET) törvényt. A Gszt. alapján hozták létre a Magyar Energia Hivatalt (továbbiakban Hivatal), s a két törvény határozta meg a feladatait és hatásköreit. 1995-ben megkezdődött és jórészt végbement a villamosenergia-ipari társaságok jelentős részének privatizációja, s az áramszolgáltatók és egyes erőművek többségi, vagy közel többségi külföldi tulajdonba kerültek. Az energetika szervezeti átalakulásával párhuzamosan több lépcsőben rendezték a villamos energia árszínvonalát, s új tarifarendszert vezettek be.

2001 végén az Országgyűlés elfogadta a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényt, amely lehetővé teszi a villamosenergia-piac megnyitását. 2002-ben elkészültek a törvény végrehajtásához szükséges kormány- és miniszteri rendeletek. A Hivatal a piaci szereplők részére kiadta a működési engedélyeket, illetve a rendszerirányítási, átviteli, valamint elosztási tarifákat előkészítette, s felkészült a piacnyitásra. 2002 végével a villamosenergia-ipari társaságok szabályozásának 1994 óta tartó szakasza lezárult.

A villamosenergia-piac jellemzői 2002. december 31-ig

Az energiahordozók piacai közül a szilárd (szén és szénféleségek) és a kőolajtermékek (benzin, gázolaj, fűtőolaj stb.), továbbá a PB gáz piaca liberalizált. A vezetékes energiahordozók (földgáz, villamos energia) piaca 1994 óta szabályozott piac.

A villamosenergia-piacon az energiaellátást biztosító tevékenységek nem voltak egymástól elkülönítve. A szállító (MVM Rt.) végezte a nagykereskedelmet, a külkereskedelmet, a rendszerirányítást és az átvitelt. Az áramszolgáltatók végezték a szolgáltatást, azaz a kiskereskedelmet és az elosztást. A villamosenergia-iparban a nagykereskedelem és a külkereskedelem (MVM Rt.) jogi monopólium¹[BT1] , az átvitel (MVM Rt.) természetes monopólium, az elosztás és a szolgáltatás természetes monopólium és egyben területi²[BT2] jogi monopólium. A termelők (erőművek) kevés szereplős részleges versenypiacon működtek (oligopólium).

A 2002. december 31-ig érvényes működési modell és szabályozás alapjául a VET szolgált. A szabályozott piac szereplői a termelők (erőművek), a szállító (MVM Rt.), az áramszolgáltatók, valamint a fogyasztók. Mivel a villamosenergia-szolgáltatás közszolgáltatás - továbbá a szolgáltató monopolhelyzete miatt - a szolgáltatónak ellátási kötelezettsége volt a fogyasztók felé közszolgáltatási jogviszony keretében. A villamosenergia-piacon a szállító kitüntetett kínálat-szabályozó szerepben volt. A fogyasztóoldali igényfelmérések alapján kezdeményezte a forrásoldali termelő kapacitások szükséges bővítését, kiírta és lebonyolította az erőmű építési kapacitás tendert. Az erőművek kötelesek voltak a szállító részére felajánlani a termelő kapacitásaikat. A szállítónak az erőművektől átvételi, a szolgáltatók felé pedig ellátási (szállítási) kötelezettséget írt elő a VET.

A villamosenergia-piac két területe rendelkezett korlátozott versenyelemmel. Egyrészt erőművet bárki szabadon építhetett, ha megfelelt az engedélyezési feltételeknek, s ezen belül, ha a szállító igényprognózisát is figyelembe vevő, a Kormány által elfogadott erőmű építési programban szerepelt. (2002. február 1-jétől az erőmű létesítéséhez már nem kell hosszú távú áramvásárlási szerződéssel rendelkezni, s az erőmű-fejlesztési tervben sem szerepelni.) Másrészt a szállító köteles volt a legolcsóbb villamos energiát átvenni. A szállító bizonyos fokig versenyeztette az erőműveket, de az erőműnek nem volt választása. A szállítónak kizárólagos jogai mellett ugyanakkor ellátási kötelezettsége volt a szolgáltatók felé. A villamosenergia-rendszerre vonatkozó üzemi szabályzatot a szállító dolgozta ki, amely előírásait az erőművek és a szolgáltatók kötelesek voltak betartani. A szállító az erőművekkel, illetve a szolgáltatókkal az üzletszabályzata alapján kötötte meg a kereskedelmi szerződéseit.

A szolgáltató alapvetően a szállítótól vásárolhatott kereskedelmi szerződés keretében kivéve, ha a szállító átengedte az erőmű kapacitás-lekötési szerződés kötési jogát a szolgáltatónak, illetve átvételi kötelezettsége volt a megújuló (és külön jogszabályban meghatározott ) 0,1 MW-nál nagyobb átadási teljesítményű erőműben termelt villamos energia esetében, ugyanakkor meghatározott területre a villamos energia közcélú szolgáltatására kizárólagos joga volt, de szolgáltatási kötelezettsége is. A szolgáltató a fogyasztóval az üzletszabályzata értelmében közüzemi szerződést kötött. A fogyasztó néhány kivételtől eltekintve, csak az adott területen működő szolgáltatóval köthetett szerződést.

Az ágazati szabályozást és felügyeletet, mint elsőfokú hatóság a Magyar Energia Hivatal látta el. Határozatai ellen a gazdasági és közlekedési miniszternél, mint másodfokú hatóságnál lehetett fellebbezni. A szabályozás kiterjedt az erőművek piacra történő belépésének engedélyezésére (előzetes létesítési, létesítési és üzembe helyezési engedélyezés), valamint az iparág szereplőinek (erőművek, szállító és szolgáltatók) működésének engedélyezésére és felügyeletére, az engedélyesek tulajdonviszonyaiban történő változások, továbbá az üzemi szabályzat és az üzletszabályzatok jóváhagyására. Kiterjedt továbbá a termelői, a nagykereskedelmi, valamint a végfelhasználói ár hatósági árszabályozására és a fogyasztóvédelemre. A szabályozott villamosenergia-piacon a termelői, a nagykereskedői, valamint a fogyasztói árak (díjak) maximált hatósági árak voltak. Az árhatósági jogkört a gazdasági és közlekedési miniszter gyakorolta. A villamosenergia-rendszer 2002. december 31-ig érvényes működési modelljét az 1. ábra mutatja.

----------------------------------

Megjegyzés:

1. Jogi monopólium alatt azt a monopolhelyzetet értjük, amelyet a törvény garantál azáltal, hogy az engedélyes számára egy adott tevékenységre kizárólagos jogot biztosít ellátási kötelezettség mellett.

2. Területi jogi monopólium alatt azt értjük, amikor adott ellátási körzetben kizárólagos szolgáltatói, kiskereskedelmi jogot kap az engedélyes.

A villamosenergia-piac működési modellje 2003. január 1-jétől

A versenypiac bevezetése fokozatosan történik. Lényege, hogy a fogyasztók megválaszthatják, hogy kitől vásárolnak villamos energiát. Mivel ez a szolgáltató kizárólagosságának, de egyben az ellátási kötelezettségének feladását jelenti, ezért a kezdeti nyitásnál csak meghatározott éves fogyasztás feletti, nem lakossági fogyasztók számára adott a vásárlás szabadsága. Ezen fogyasztók, mint feljogosított fogyasztók választhatnak, hogy élnek-e ezzel a jogukkal. Ha nem élnek vele, akkor csakúgy, mint a többi fogyasztó továbbra is a közüzemi szolgáltatás keretén belül az eddigi módon vételeznek a közüzemi szolgáltatótól. Két fogyasztói kört különböztethetünk meg, a közüzemi és a feljogosított fogyasztókat. A piacnyitás fokozatossága azt jelenti, hogy egyre több fogyasztónak lesz lehetősége a szabad választásra, azaz egyre több fogyasztó lehet feljogosított fogyasztó.

Mivel a feljogosított fogyasztó közvetlenül vásárolhat elvben bármelyik, a közüzemi célra le nem kötött kapacitással rendelkező erőműtől, ez azt is jelenti, hogy biztosítani kellett a vezetékekhez való hozzáférés lehetőségét, hogy meghatározott díj ellenében azt bárki igénybe vehesse. Ebből következik, hogy a piacnyitást követően a 2002. végéig érvényes működési modell és szabályozás már nem volt alkalmazható.

Közüzemi fogyasztók villamos energia vételezése a közüzemi szolgáltatótól közüzemi szerződés alapján történik, ellátásuk kötelező. Mivel a piacnyitás kezdetekor a fogyasztók többsége (így a lakosság is) maradt közüzemi fogyasztó, s csak fokozatosan csökken a számuk, ezért az átmeneti villamosenergia-piac működési modelljének és a szabályozásnak kettős szempontnak kell megfelelnie, egyrészt a közüzemi jogviszonynak, másrészt a versenypiaci jogviszonynak, s mindezt úgy, hogy egyik szempont sem sérülhet, s a két fogyasztói kör között az átjárás zökkenőmentes legyen.

A piacnyitás után az energiapiacot továbbra is egységes piacnak kell tekinteni részben a feljogosított fogyasztók „átjárási” lehetősége, részben a feljogosított kör fokozatos bővülése, részben pedig a piac közös szereplői miatt. Ugyanakkor a működés és a szabályozás szempontjából megkülönböztethetjük a versenypiaci és közüzemi szegmenst. A két szegmensnek vannak közös szereplői, amelyek nélkül nincs versenypiac. Ugyanakkor a közüzemi szegmens is igényli ezeknek a szereplőknek a meglétét. A közös szereplők a rendszerirányító, az átviteli hálózat működtetője, valamint az elosztó hálózatokat működtető társaságok. Ezen társaságok a piacnyitás után - de még a teljes 100 % - os piacnyitás után is - természetes monopolhelyzetben maradnak, ezért szabályozásuk továbbra is szükséges. Az erőművek – a közüzemi célra lekötött szerződéseik ellenére - versenypiaci szereplők.

A versenypiac és a közüzemi piac között átjárás lehetséges. Tiszta átjárást jelent, hogy a feljogosított fogyasztó választhat, s később bizonyos feltételekkel újra lehet közüzemi fogyasztó. További átjárásnak tekinthető az erőművek esetében, hogy ha a kapacitásukat már lekötötték közüzemi célra, az a fölöttit a piacon értékesíthetik, valamint a közüzemi nagykereskedő a közüzemi célra már lekötött, de az ellátási kötelezettségét meghaladó villamos energiát kereskedőnek eladhatja, vagy a szervezett villamosenergia-piacon értékesítheti, illetve ellátási kötelezettségéig versenypiaci szereplőtől vásárolhat, és/vagy villamos energiát határon keresztül szállíthat (exportálhat, illetve importálhat).

A modell alapja, hogy külön kell választani a versenypiaci és a közüzemi szereplőktől a tartósan, továbbra is jogi-, illetve természetes monopolhelyzetben maradó szereplőket.

A piacnyitás fokozatai során a „közös” piaci szereplők változatlanok, s amilyen mértékben nő a versenypiaci szereplők száma és súlya, olyan mértékben csökken a közüzemi szereplők száma és részaránya. Az elméleti teljes 100 %-os piacnyitás után a közüzemi szereplők versenypiaci szereplőkké válhatnának.

A 2003. január 1-jétől érvényes villamosenergia-piac működési modelljét a 2. ábra mutatja.

A piacnyitás után - 2003 januárjától - a feljogosított fogyasztó közvetlenül a termelőtől, határon keresztül történő szállítással, az áramkereskedőtől, illetve a szervezett villamosenergia-piacon vásárolhat villamos energiát kereskedelmi szerződés alapján. A közüzemi fogyasztók továbbra is csak a jelenlegi áramszolgáltatóból létrejövő közüzemi szolgáltatótól vásárolhatnak közüzemi szerződés keretében a szolgáltató ellátási kötelezettsége mellett. A közüzemi szolgáltató pedig csak a közüzemi nagykereskedőtől vásárolhat. A közüzemi nagykereskedő a közüzemi fogyasztók igényeinek kielégítésére az erőművekkel a közüzemi célra megkötött szerződései keretében, illetve az e fölötti igény esetében a versenypiacon az erőművektől, a kereskedőktől, a szervezett villamosenergia-piacon, illetve határon keresztül történő szállítással szerezhet be villamos energiát, továbbá a feleslegét kereskedőnél és a szervezett villamosenergia-piacon értékesítheti. A szervezett villamosenergia-piacon az erőmű (szabad kapacitásával), a kereskedő, a rendszerirányító és a feljogosított fogyasztó kereskedhet. (2003 januárjában még szervezett villamosenergia-piaci engedélyes nem volt.)

A villamosenergia-piac szabályozása 2003. január 1-jétől

A szabályozás célja a monopóliumoknál és a természetes monopóliumoknál az extraprofit és az erőfölénnyel való visszaélés kialakulásának elkerülése, a piaci szereplőknél a működés engedélyezése és felügyelete, továbbá a nem kívánatos tőkekoncentráció megakadályozása, a közüzemi fogyasztók érdekvédelme (a többi fogyasztók védelmét előbb-utóbb a piacnak kell átvennie), a piac esetleges kedvezőtlen tendenciáira időben történő reagálás, a fogyasztók információhoz jutásának elősegítése, a piaci szereplők tevékenysége átláthatóságának kikényszerítése.

Működés és szabályozás szempontjából az energiapiaci szereplőket három csoportba lehet besorolni:

- versenypiaci szereplők: az erőművek, a villamosenergia-kereskedők, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes (energiatőzsde, vagy más kereskedelmi formáció), valamint a feljogosított fogyasztók;

- közüzemi szereplők: a közüzemi nagykereskedő, a közüzemi szolgáltatók (de csak a közüzemi kiskereskedést ellátó része), valamint a közüzemi fogyasztók (az erőművek csak közüzemi célra lekötött szerződéseik tekintetében);

- a piac „közös” szereplői (infrastruktúrával rendelkezők, azt működtetők): a rendszerirányító, az átviteli társaság, az elosztó társaságok. Ezen szereplőkkel a versenypiaci szereplők mindegyike, valamint a közüzemi szolgáltatók kapcsolatban állnak.

A piaci szereplők helyzete a verseny szempontjából a piacnyitás után:

· a termelők (erőművek) kevés szereplős versenypiacon működnek (oligopólium);

· a rendszerirányító (jogi) monopólium;

· az átviteli tevékenységet végző társaság természetes monopólium;

· az elosztást végző társaságok természetes monopóliumok;

· a közüzemi nagykereskedő (jogi) monopólium;

· a közüzemi szolgáltatók az adott ellátási területen (jogi) monopólium;

· az energia kereskedők a feljogosított fogyasztók esetében versenypiacon működnek;

· a szervezett energia-piac versenypiaci formáció;

· a feljogosított fogyasztók versenyhelyzetben vannak;

· a közüzemi fogyasztók csak az adott területen működő közüzemi szolgáltatótól vásárolhatnak, aki igényeiket köteles kielégíteni, helyzetük nem versenypiaci, közszolgáltatási jogviszony.

A piaci szereplők három csoportba történő besorolásából következik az ágazati szabályozás módja is. A versenypiaci szereplők működési engedélyezést és felügyeletet, az 50 MW és az ezt meghaladó teljesítményű erőmű létesítése ezeken túlmenően létesítési engedélyezést igényelnek. Árszabályozás nincs (kivéve az erőművek közüzemi célra lekötött kapacitását, ami hatósági árszabályozás alá tartozik), de üzletszabályzat kidolgozása és jóváhagyatása szükséges. A közüzemi szereplők – mivel monopol, illetve természetes monopolhelyzetben vannak - a 2003 előtti szabályozás céljával azonos (részben módosított) szabályozást igényelnek. Az erőműveknek a közüzemi nagykereskedőnél már közüzemi célra lekötött kapacitása esetében hatósági árszabályozás lép életbe. A piac „közös” szereplői továbbra is monopol, illetve természetes monopolhelyzete miatt tartósan ágazati szabályozást igényelnek.

Piacra történő belépés az erőművek esetében a jelenleginél egyszerűbb, csak 50 MW teljesítmény és e fölött szükséges létesítési engedély. Megszűnt az előzetes létesítési és üzembe-helyezési engedélyezés, továbbá az erőmű-építési tervben való szerepelés, illetve a hosszú távú áramvásárlási szerződés meglétének feltétele. Erőművet saját üzleti kockázatára mindenki építhet, ha beszerezte a szükséges hatósági engedélyeket. A kiserőmű (50 MW teljesítmény alatt) létesítéséhez nem kell ágazati hatósági létesítési engedélyt kérni. A piacra történő belépés könnyítése a szabályozó hatóság számára azt is jelenti, hogy az engedélyezésnél meg kell követelni a jövőre vonatkozó energiaigény prognózisokat, s ehhez biztosítani, vagy biztosíttatni kívánatos a vállalkozók számára a forrás oldali terveket, vagy a már kiadott engedélyeket. Nem célszerű e tekintetben csupán a piac kereslet-kínálat önszabályozó mechanizmusára hagyatkozni.

Feljogosított fogyasztó lehet:

· a közüzemi fogyasztó, amelynek az előző 12 hónapban egy fogyasztási helyen mért éves villamosenergia-fogyasztása meghaladja a 6,5 GWh-t,

· új fogyasztó, amelynek éves várható fogyasztása egy fogyasztási helyre meghaladja a 6,5 GWt-t és a csatlakozási szerződésben szereplő rendelkezésre álló teljesítmény értéke legalább 1,3 MVA,

· a települési önkormányzat a területén lévő közvilágítás villamosenergia-fogyasztásának mértékéig,

· a települési önkormányzat, amely a kötelező feladatai ellátása érdekében fenntartott intézményei éves fogyasztása meghaladja a 6,5 GWh-t.

A fogyasztónak az ezzel kapcsolatos döntése után nyilvántartási kérelmet kell beadnia a Hivatalhoz. A feljogosított fogyasztó köteles menetrendet készíteni, a kiegyenlítő energiára a rendszerirányítóval vagy mérlegkör-felelőssel szerződést kötni, legalább az éves fogyasztása felét hazai termelésből beszerezni, a villamos energia vásárlásairól és termeléséről nyilvántartást vezetni, s félévente jelentést küldeni a Hivatalhoz.

Mérlegkörök

A kiegyenlítő energia igénybevételének elszámolására, illetve a kapcsolódó feladatok végrehajtására mérlegköröket kell létrehozni. Köteles mérlegkört alakítani, vagy mérlegkörhöz csatlakozni, különben önálló mérlegkörnek minősül a termelő (50 MW feletti erőmű - engedélyes), a kiserőmű (50 MW alatti erőmű - nem engedélyes), a villamosenergia-kereskedő, a feljogosított fogyasztó, az elosztó, a szervezett energiapiacot működtető engedélyes. A közüzemi szolgáltatók önálló mérlegkört alkothatnak, vagy a közüzemi nagykereskedő mérlegkörének tagjává válhatnak. A közüzemi nagykereskedő köteles közüzemi mérlegkört alakítani

Minden csatlakozási pontnak tartozni kell egy mérlegkörhöz, egy csatlakozási pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat. Mérlegkör felelőse csak kereskedelmi engedélyes lehet, kivéve az egyszemélyes mérlegkört. Egyszemélyes mérlegkör felelőse az azt alkotó engedélyes, illetve kiserőmű üzemeltetője, vagy feljogosított fogyasztó. A mérlegkör-felelős köteles szerződést kötni a rendszerirányítóval és a mérlegkör tagjaival.

Tevékenységek szervezeti, számviteli szétválasztása

Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás lehet vertikálisan és horizontálisan integrált. Vertikálisan integrált az a villamosenergia-ipari vállalkozás, amely két tevékenységre engedéllyel rendelkezik, horizontálisan integrált, ha egy engedéllyel rendelkezik és más, nem villamosenergia-ipari tevékenységet is folytat. Integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles a tevékenységeit számvitelileg elkülöníteni, az engedélyköteles tevékenységére önálló mérleget és eredmény kimutatást készíteni. Más engedélyes tevékenységet nem folytathat a rendszerirányító és a szervezett villamosenergia-piac engedélyese. Két együttes engedélyes tevékenységet folytathat az átviteli hálózati engedélyes és a közüzemi nagykereskedői engedélyes (MVM Rt.), illetve elosztó hálózati engedélyes és a közüzemi szolgáltatói engedélyes (Áramszolgáltató Rt-k). Mindebből következik (a VET és a Vhr. nem tiltja), hogy a termelő rendelkezhet villamosenergia-kereskedői engedéllyel, illetve a villamosenergia-kereskedő rendelkezhet termelői engedéllyel. Az engedélyes - a termelői és a villamosenergia-kereskedői engedéllyel rendelkezők kivételével – más engedélyes tevékenységet nem folytathat.

Mivel a liberalizált villamosenergia-piac két szereplője van igazán tiszta versenyhelyzetben, a termelő és a kereskedő, ezért e két tevékenységre kapott engedélyes tevékenység akár egy szervezeten belül is végezhető. Mindebből következik, hogy az iparági szereplők szervezete is megváltozott. Az erőművek maradtak termelői engedélyesek. A Magyar Villamos Művek Rt. szervezetéből az Országos Villamos Teherelosztó (OVT) leválasztásra került Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. (MAVÍR) elnevezéssel. Az MVM Rt. közüzemi nagykereskedői és átviteli működési, a mai Áramszolgáltató Rt-k közüzemi szolgáltatói és elosztói engedéllyel is rendelkeznek. Az engedélyes tevékenységeiket elég csak számvitelileg szétválasztani egymástól. Ugyanez vonatkozik a termelői és a villamosenergia-kereskedői engedélyesre, ha egy szervezet rendelkezne engedéllyel. (Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy az engedélyesek a kereskedelmi tevékenységet önálló szervezettel kívánják megoldani.) A többi esetben az engedélyes tevékenységek szervezeti szétválasztása szükséges, pl. a rendszerirányítás, a szervezett villamosenergia-piac esetében.

Szabályzatok

Az új VET végrehajtásáról szóló kormányrendelet mellékletét képezi a Villamos energia közüzemi szabályzat (VKSz), valamint a Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat (VHSz). Villamosenergia-ellátási szabályzatok az Üzemi szabályzat (készíti a Rendszerirányító), a Kereskedelmi szabályzat (készíti a Rendszerirányító), az Elosztói szabályzat (készítik a hálózati engedélyesek). Üzletszabályzatot minden engedélyesnek kötelező készíteni. A szabályzatokat a Hivatal hagyja jóvá.

Határon keresztül történő szállítás

Tevékenység folytatására kiadott engedély alapján a határon keresztül ki- és beszállíthat villamos energiát a villamosenergia-kereskedő, a rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások beszerzése érdekében és mértékéig, a közüzemi nagykereskedő a közüzemi tevékenysége ellátásához. Határon keresztül beszállíthat villamos energiát a feljogosított fogyasztó saját fogyasztási céljára (annak feléig).

Átállási költségek, átállási díj

2010. december 31-ig a közüzemi nagykereskedő átállási költség megtérítését igényelheti a hosszú távú szerződésben lekötött teljesítőképesség csökkentésének ellenértékének fizetése miatt, a lekötött teljesítőképesség és a nyilvános árverés útján történt eladásból származó veszteség miatt, 2003. december 31-ig a szénerőművek hőszolgáltatatási kötelezettség mértékéig kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéből eredő veszteség miatt, ha azt a hatósági árnál nem vették figyelembe.

A közüzemi nagykereskedőnek megtéríthető átállási költséget a Hivatal javaslatára a miniszter állapítja meg évről évre. A hivatal évente az átállási költségekről becslést készít. Nem igényelhető az átállási költség, ha a közüzemi nagykereskedő nem diszkrimináció mentesen értékesíti a lekötött teljesítőképességet. Az átállási költség iránti igényt a Hivatal felülvizsgálja, s kifizetésére javaslatot tesz. A miniszter évente utólag állapítja meg a megtéríthető átállási költséget.

Az átállási díj mértékére a Hivatal tesz javaslatot. Az átállási díj a rendszerirányítási díj része, de a rendszerirányító elkülönítetten kezeli. Az átállási díj nem a rendszerirányító bevétele. Az átállási díjból befolyt összeg szolgál az átállási költség megtérítésére. Az összeget a Hivatal felügyelete mellett a rendszerirányító kezeli.

Engedélyek

A termelők piacra történő be- és kilépésére vonatkozó engedélyek:

• Létesítési engedély,

• Erőmű-bővítési engedély,

• Erőmű teljesítményének növelésére vonatkozó engedély,

• Erőmű tüzelőanyag választására, megváltoztatására vonatkozó engedély,

• Villamosenergia-termelés és/vagy erőmű megszüntetésére vonatkozó engedély.

Működésre vonatkozó engedélyek:

• Villamos energia termelésére vonatkozó működési engedély,

• Villamos energia átvitelére vonatkozó engedély,

• Villamos energia elosztására vonatkozó engedély,

• Villamosenergia-rendszer irányítására vonatkozó engedély,

• Villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély,

• Villamos energia közüzemi nagykereskedelemre vonatkozó működési engedély,

• Villamos energia közüzemi szolgáltatására vonatkozó működési engedély,

• Szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély.

Tevékenységre vonatkozó engedély:

• Villamos energia határon keresztül történő szállítása vonatkozó tevékenységi engedély.

Nem engedélyköteles tevékenység a kiserőművek (50 MW teljesítmény alatt) létesítése és működtetése, valamint a közvetlen vezeték létesítése. Engedélyköteles tevékenységet végezhet a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó belföldi székhellyel rendelkező Kft., vagy Rt.

Tulajdonszerzések korlátozása

Nem hagyható jóvá a többségi, illetve közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzés, ha az ellenőrzött engedélyesek együttes teljesítménye meghaladná az összes erőmű névleges teljesítményének 30%-át, vagy háromnál több elosztó, illetve közüzemi szolgáltató vállalkozásban a szavazatok több mint 50%-ának megszerzését eredményezné, vagy az ellenőrzött elosztó, illetve közüzemi szolgáltató vállalkozások piaci részesedése együttesen meghaladná az 50%-ot. Nem hagyható jóvá a befolyásszerzés ha az engedélyes (többségi tulajdonosa) átviteli vagy közüzemi nagykereskedői vállalkozásban több mint 10% szavazatot szerezne, vagy az engedélyesek együttesen átviteli vagy közüzemi nagykereskedői vállalkozásban több mint 50% szavazatot szerezne.

Árszabályozás a villamosenergia-piacon

A versenypiacon nincs hatósági ár, kivéve a kötelező átvétel alá eső - megújuló-, hulladék energiából, illetve kapcsoltan termelt - villamos energiát és az infrastruktúra használatát. Közüzemi piacon a villamosenergia-termelők által értékesített, s a közüzemi célra lekötött villamos energia ára 2003. december 31-ig, a közüzemi nagykereskedő által közüzemi célra értékesített villamos energia ára, a közüzemi szolgáltató által közüzemi fogyasztó részére értékesített villamos energia ára (végfelhasználói), az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia árai hatósági ármegállapítás alá esnek. A mindkét piac által használt infrastruktúra piacán a villamos energia átvitelének díja, a villamos energia elosztásának díja, a villamos energia rendszerirányításának díja, valamint a rendszerszintű szolgáltatások díja hatósági ármegállapítás alá tartozik. Átvételi kötelezettség alá esik a megújuló, a hulladékból nyert energiával, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia. Nem tagadhatja meg a közüzemi nagykereskedő az átviteli hálózatra csatlakozó erőműben, a működési terület szerinti közüzemi szolgáltató az elosztó hálózatra csatlakozó erőműben termelt villamos energia átvételét, ha a kiserőmű villamos teljesítménye 0,1 MW-nál nagyobb.

Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia ára hatósági ár. A villamos energia vásárlóját kiegészítő áramdíj illeti meg. A hatósági árak megállapítója a gazdasági és közlekedési miniszter.

A szabályozás intézményrendszere

Az ágazati szabályozás és felügyelet első fokú hatósági feladatait a Magyar Energia Hivatal látja el. A Hivatal határozata ellen kizárólag bírói úton van jogorvoslatnak helye. A gazdasági és közlekedési miniszter hatásköre az árszabályozás. A Gazdasági Versenyhivatal a versenyfelügyelet, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és Felügyelőségek az általános fogyasztóvédelem, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a szervezett villamosenergia-piac, a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet a biztonságtechnika és a vezetékjog hatóságai.

A Hivatal főbb feladatai:

· az erőművek létesítésének, valamint a versenypiaci szereplők (termelők, villamosenergia-kereskedők) működésének engedélyezése, felügyelete, a verseny elősegítése és a villamosenergia-piac felügyelete;

· az átmenetileg monopol, illetve természetes monopolhelyzetben lévő közüzemi szereplők (közüzemi nagykereskedői, közüzemi szolgáltatói engedélyes) működésének szabályozása és hatósági felügyelete;

· a tartósan monopol (rendszerirányítói, átviteli engedélyes), illetve természetes monopolhelyzetben (elosztói engedélyesek) lévő piaci szereplők működésének szabályozása és hatósági felügyelete, továbbá

· a fogyasztóvédelem.

Mi lehet a teljes piacnyitás után?

A piacnyitás utáni modell alkalmas arra, hogy a piacnyitás fokozatait kezelje, akár a teljes piacnyitásig. A teljes piacnyitás utáni működést az új VET nyitva hagyja. Több megoldás lehetséges. Az egyik, amikor minden fogyasztó feljogosított fogyasztó, s ez esetben már megszűnik a közüzemi jogviszony. A közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató engedélye is megszűnik, s vagy megszűnnek a társaságok is, vagy nem szűnnek meg, hanem átalakulnak és kereskedelmi engedélyt kérnek. A másik megoldás szerint minden fogyasztó választhat, hogy akar-e feljogosított fogyasztó lenni, vagy marad közüzemi fogyasztó. Ez esetben csak lehetőség a szabad választás, de megmarad a közüzemi nagykereskedés és a közüzemi szolgáltatás is. Ekkor már a közüzemi szolgáltatás is bizonyos fokig versenyhelyzetbe kerül, hiszen csak úgy tudná megtartani a fogyasztóit, ha legalább olyan minőségű és díjú szolgáltatást biztosit, mint a kereskedők. Mivel a közüzemi szolgáltatásnál a fogyasztói ár maximált hatósági, vagy az árszabályozás követi a piacot, vagy a közüzemi szolgáltató a hatósági ár alá megy. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy lesz a piaci árnál egy valamivel magasabb árküszöb, amikor a fogyasztó még nem változtat, nem megy át a közüzemi szolgáltatójától más közüzemi szolgáltatóhoz, vagy kereskedőhöz.

Nyilvánvaló, hogy a teljes piacnyitásra már csak akkor lenne szabad áttérni, de főleg a közüzemi szolgáltatás választásának lehetőségét megszűntetni, ha a kereskedők (beleértve a közüzemi nagykereskedőből és szolgáltatókból alakult kereskedőket is) versenye a fogyasztókért lényegesen jobb, biztonságosabb és lehetőleg olcsóbb villamosenergia-szolgáltatást eredményezne.

A piacnyitás utáni működési modell és szabályozás a teljes piacnyitás után is alkalmazható abban az esetben, ha megmarad a közüzemi szolgáltatás választásának lehetősége. Ha nem, akkor a modell és szabályozás kisebb módosítására van szükség.