Az áramtôzsde szerepe a liberalizált energiapiacon Dr. Pacsi Zoltán 2003. január 1-tôl – az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékunkkal összhangban meghozott 2001. évi CX. törvény alapján – új rend lép életbe a villamosenergia-piacon. A törvény célja, hogy a korábbi centralizált, monopolisztikus, erôs állami ár-, és piacszabályozást tartalmazó törvényt egy új, a piaci szereplôknek nagyobb mozgásteret biztosító, a korábbinál szabadabb kereskedést lehetôvé tevô a piacgazdasági viszonyokat jobban szolgáló, azokhoz jobban illeszkedô új szabályozással váltsa fel. Az új piacszabályozás egyik – kétségkívül nem legfontosabb – része annak rögzítése, hogy a termelôk és a fogyasztók kapcsolatrendszere megváltozik. Mind a termelô, mind a szolgáltató, mind pedig a fogyasztó (bár a fogyasztóknak csak kisebb hányada, az ún. engedélyesek) szabadon választhatják meg üzleti partnereiket, attól és ott adják el, ill. vásárolják meg a szükséges villamos energiát, akivel a legkedvezôbb feltételekkel tudnak megállapodni. Azokban az országokban, amelyekben ez a rendszer már muködik, látható, hogy az áramkereskedelem túlnyomó hányada (90-95%) hosszútávú, bilaterális szerzôdések alapján zajlik, s pusztán logikai úton is belátható, elôre jelezhetô, ez nálunk is így fog történni az új törvény hatályba lépését követôen. A maradék villamosenergia-termelés, ill. felhasználás (5-10%) pedig a napi, ún. szervezett (szabályozott), vagy szabad piacon adható el, szerezhetô be. Mit is jelent a szervezett piac fogalma? A törvény szerint: a szervezett villamosenergia-piac engedélyese által muködtetett, a villamosenergia-keresletet és -kínálatot nyilvánosan meghirdetett, elôre meghatározott módon, helyen és idôben koncentráló kereskedelmi forma. Elôzôek azt jelzik, hogy a törvényalkotó – nagyon helyesen – nem kívánta eldönteni a törvényben a leendô piac helyét, szervezeti és jogi formáját, muködési szabályait stb, hanem mindezeket a jövôben – esetleg – létrejövô piac muködtetôire és résztvevôire bízza. Szinte az egyetlen megkötés, hogy engedélyhez kötött tevékenységrôl van szó, mely engedélyt a Magyar Energia Hivatal jogosult kiadni (késôbb, kormányrendeletben meghatározott feltételrendszer figyelembe vételével). Ezen cikk keretein belül a továbbiakban a szervezett piac lehetséges szerepével, muködési elveivel, piaci hatásaival kívánok csak foglalkozni. Milyen lehetôségeket kínála szabályozott piac? A szabályozott piac egy kereskedési hely. A szabályozott piac kereskedési lehetôséget biztosít mindazon piaci szereplôknek, akik arra a Hivataltól engedéllyel fognak rendelkezni. A piac-jelleg érvényesül abban, hogy központosítani képes a keresletet és a kínálatot, egyidejuleg megjeleníteni és mindenkinek elérhetôvé tenni az adott termékben megjelenô eladási, ill. beszerzési lehetôségeket, optimalizálva ezzel az adott társaság kockázatait, költségeit, piaci pozícióit. A szabályozott piac likviditást biztosít. A szabályozott piac megléte azt jelenti, hogy ott – a kereskedésre nyitva álló idôben – bármikor lehet villamos áramot venni és eladni. Azaz a piaci szereplôknek biztonságot nyújt abból a szempontból, hogy ott az elôre esetleg nem tervezett helyzetekben is képesek lehetnek felesleges kapacitásaikat értékesíteni, további mennyiségeket vásárolni, vagy éppen eladni. Ha a szabályozott piac muködtetôinek sikerül olyan kereskedési, elszámolási és információs rendszert kialakítani, amely képes erre a piacra vonzani a kereskedni szándékozókat, akkor az ott megjelenô ajánlatok, és ezek egymáshoz viszonyított aránya egyrészt kellôen mutatják az aktuális piaci helyzetet, másrészt nagy valószínuséggel kielégíthetôk a vételi és az eladási szándékok. Minél több eladót és vevôt sikerül a szabályozott piacra vonzani, annál likvidebb lesz a piac. (Ez persze csapdahelyzet, hiszen, ha ez nem sikerül, akkor kicsi lesz a likviditás, ha kicsi a likviditás, akkor egyre kevesebben mennek majd a szabályozott piacra.) Néhány országban a likviditás megteremtését nagyon egyszeruen oldották meg: kötelezôvé és kizárólagossá tették a szabályozott piac használatát, akár hosszú távú megoldásként, akár csak a piac beindítását követô néhány évre. A szabályozott piac kötelezô igénybe vétele persze nagyon látványos piacnövekedést mutathat, de hosszú távon nem járható út. A szabályozott piac nyilvános. Fontos elem, hogy a szabályozott piacon folyó események mindegyike nyilvános, mindenki által megismerhetô. Nyilvános, megbízható információk nélkül lehetetlen a kereskedés, lehetetlen a megfelelô áralakulás biztosítása. (Megfelelô áralakulás alatt természetesen nem az árak szintjét, mértékét értem, hanem az ár kialakulásának módszerét, az eljárások tisztaságát, átláthatóságát.) A szabályozott piac az ajánlatok kialakításához, a kereskedelmi stratégia kidolgozásához (és persze szükség szerinti megváltoztatásához) igényli a legszélesebb körbôl származó általános, a piacot jellemzô, befolyásoló információkat, másrészt szükség van a piacon történt események, üzletkötések gyors, pontos publikálására, hiszen azok további tranzakciókat eredményeznek az árak, a piaci folyamatok változása miatt. Milyen legyen a szabályozott piac? A szabályozott piacon normatív, versenysemleges minden piaci szereplôre egyformán vonatkozó szabályok vannak. Ezen szabályok természetesen nyilvánosak, mindenki által megismerhetôek, hiszen csak így várható el azok betarttása, s betartatása. S ami még fontosabb, csak így lehetséges annak biztosítása, hogy a különbözô piaci szereplôk tudják azt, hogy mit várhatnak el egymástól, kinek mi a feladata, kötelessége, felelôssége. Csak normatív szabályokkal biztosítható az, hogy mindenki azonos játékszabályok szerint dolgozzon a piacon, ne legyenek az egyenlôk között „egyenlôbbek”. Tekintettel arra, hogy a törvény nem határozza meg részletes szabályokkal a szabályozott piac felépítését és muködését, a szabályozott piacnak önszabályozónak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy neki kell kialakítani mindazokat a szabályokat, eljárásokat, amelyek szerint neki, mint piacszervezônek és fenntartónak, valamint a piacon dolgozó kereskedôknek tevékenykedniük kell. Az önszabályozás legnagyobb elônye (különösen a törvényi szabályozással szemben) az, hogy nagyfokú rugalmasságot biztosít a változó piaci körülményekhez történô gyors alkalmazkodás terén. Természetesen az önszabályozás akkor eredményez valóban jó muködést, ha azt a piaci szereplôk véleményének meghallgatásával és figyelembe vételével gyakorolják. Az áralakulásnak átláthatónak, transzparensnek kell lennie. Ez a piacnak nyújtandó információkon túlmenôen már csak azért is fontos, mert csak így biztosítható a piacot figyelôk, annak szolgáltatásait igénybe vevôk bizalma. Nem engedhetô meg az, hogy az áralakulást illetôen – a szabályozott piac muködésére visszavezethetô- bármiféle kétely merüljön fel. Ez legjobban a minél szélesebb köru nyilvánosság biztosításával kerülhetô el. A szabályozott piac talán legnagyobb elônye a szabadpiaccal szemben az üzletkötés és a teljesítés biztonságos volta. Az üzletkötés biztonsága ez esetben azt jelenti, hogy mindkét fél elôre rögzített és mindenki által jól ismert szabályok szerint köteles már az ajánlatok megtételére is, az ajánlatok összepárosítása meghatározott algoritmus alapján történik, üzletkötést követôen pedig annak feltételei nem módosíthatóak egyik fél által sem, annak teljesítése kötelezô. Ugyanakkor a szabályozott piac (vagy maga, vagy a folyamatba bevont egyéb szereplôk által) általában azt is biztosítja, hogy a megkötött üzletek ténylegesen teljesüljenek is, mind áru, mind pénzoldalon. Azaz a szabályozott piacon megkötött ügylet teljesülésében a feleknek nem kell kételkedniük. Természetesen elôfordulhat, hogy valamelyik fél olyan helyzetbe kerül, hogy nem tud teljesíteni, ennek, ill. következményeinek a kivédésére, a kockázatok kezelésére azonban megvannak a megfelelô technikák mind a szabályozott piac, mind pedig a üzletkötôk, kereskedôk részére. A MAVIR szerepe a szabályozott árampiacon A villamos energia, mint speciális termék szabályozott piaci kereskedelme nem képzelhetô el a MAVIR aktív szerepvállalása, közremuködése nélkül. Több területen is szükséges a rendszerirányító közremuködése. A független rendszerirányítónak tudomással kell bírnia minden egyes az energiapiacon megkötött ügyletrôl, függetlenül attól, hogy az mely piaci szegmensben született. Ezen információkat – azon túlmenôen, hogy saját, törvényben meghatározott feladatainak ellátásához felhasználja – el kell juttatnia a piaci szereplôkhöz is, hiszen ezek (a szerzôdésben érdekelt felek érdekein túl) olyan általános piaci információk, melyek alapvetôen meghatározzák a többi érdekelt további piaci magatartását, stratégiáját. Kiemelt szerepe van a rendszerirányítónak a szabályozott piacon megkötött tranzakciók regisztrálásában, ill. visszaigazolásában is. A szabályozott piacon ugyanis a kereskedés jellegébôl fakadóan a szerzôdô felek nem tudják az üzletkötés során azt vizsgálni, hogy lehetséges lesz-e az általuk megkötendô tranzakció fizikai teljesítése, nincs, vagy nem lesz-e olyan rajtuk kívülálló ok, mely a szállítást lehetetlenné teszi. Ilyen esetben-de csak ilyenben! – a rendszerirányítónak a szabályozott piacon (a szabad piacon is ez a helyzet) joga és kötelessége az adott üzletkötés regisztrálását elutasítani, azaz az adott üzlet nem köthetô meg. A rendszerirányítónak ugyancsak nagy szerepe van a megkötött üzletek teljesítésének figyelemmel kísérésében, a tényleges szállítások mérésében, az üzletben érdekelt felek tájékoztatásában A piaci szereplôk Jogosan hangzik el sokszor a kérdés, ha létrejön esetleg egy szabályozott piac, kik fogják azt használni? A válasz részben formális, hiszen a törvény meghatározza, hogy a szabályozott piacon a kereskedelmi joggal rendelkezô szervezetek (termelôk, szolgáltatók, kereskedôk) lesznek jogosultak részt venni. Ezen kör akár saját számlás ügyleteket, akár partnereik (megbízóik) részére és javára megbízásos ügyleteket teljesíteni. A feljogosított fogyasztók közvetlenül nem vehetnek részt a kereskedés menetében, de természetesen joguk lesz egy, vagy több, kereskedési joggal rendelkezô szervezeten keresztül igénybe venni a szervezett piac biztosította lehetôségeket. A feljogosított fogyasztók részére a szervezett piac nyújtja azt a lehetôséget, hogy a korábban elôre nem tervezett villamos energia igényüket az éppen aktuális piaci áron beszerezzék, vagy esetleg arra is, hogy a korábban hosszú távú szerzôdésben, vagy más piaci szegmensen megvásárolt, de aktuálisan mégsem szükséges villamos energiát eladják, s ezáltal a veszteségüket csökkentsék. Ha a szervezett piacon már nem csak azonnali (ill. másnapi) üzletek kötésére lesz lehetôség, hanem határidôs, és opciós üzletkötések is megengedettek lesznek, akkor a piaci kockázatok kezelésének egyik legjobb eszköze lehet majd a szervezett piac. Ha már a szereplôkrôl beszélünk, nem hagyhatjuk ki a spekulánsok körét. A spekulánsokat nagyon sokan szeretnék távol tartani a villamos energia piactól, mondván, tevékenységük káros, piaczavaró lehet. A spekulánsoktól általában félni szoktunk, de csak addig, míg nem mi magunk csináljuk a spekulációt, ill. amíg nem tudjuk szabályozott keretek között tartani a tevékenységüket. Ne feledjük, hogy a gazdasági élet nagyon sok eleme a szó klasszikus értelmében vett spekuláció, hiszen a különbözô folyamatok, piaci események alakulása, az árak mozgásának elôrejelzése, a vállalati tervezés egésze mind, mind spekuláció. A spekuláció életünk szerves része, attól nem kell félni, de keretek közt kell tartani. A szabályozott piacokon dolgozó – esetleg fôállású – spekuláns sem veszélyes akkor, ha tevékenysége kellôképpen szabályozott, átlátható és kellô anyagi háttérrel rendelkezik az általa felvállalt kockázatok viseléséhez. Ki fogja létrehozni és muködtetni a szervezett piacot? Ezt ma még nem lehet tudni. A törvény erre vonatkozóan nem ad semmilyen eligazítást, senkinek sem kötelessége, vagy kizárólagos joga. Még akár az is elképzelhetô, hogy több, egymással versengô, vagy egymás tevékenységét kiegészítô piac jön majd létre. De az is, hogy egy sem. Külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a liberalizált piac létrejöttének és – akár hatékony – muködésének nem feltétele a szabályozott piac léte. Az azonban bizonyos, hogy a szabályozott piac csak akkor alakulhat meg, ha azt a piaci szereplôk nagyobbik hányada támogatja. Különösen nagy szerepük lehet ebben a folyamatban a feljogosított fogyasztóknak, hiszen a liberalizált és ezen belül a szabályozott piac hatékony muködésének legnagyobb nyertesei ôk lehetnek.