Fazekas András István

A kapcsolt energiatermelés várható alakulása Magyarországon¹

A cikk a címében foglaltaknak megfelelõen rövid áttekintést ad a magyarországi kapcsolt energiatermelés várható alakulásáról. Az áttekintés az évtized végéig terjedõ idõszakot öleli fel és a témakörnek négy vonatkozását mutatja be. Vázolja azt, hogy

• milyen szerepet játszik ma a kapcsolt energiatermelés az ország energiagazdálkodásban, (más szavakkal: milyen a kapcsolt energiatermelés kiépítettsége napjainkban Magyarországon) (1);
• mi jellemzi a magyarországi kapcsolt energiatermelést energetikai szempontból (2);
• milyen szerepet játszik a kapcsolt energiatermelés a környezetterhelés csökkentésében (3);
• milyen szerepet kaphatnak a magyarországi erõmûrendszer kapacitásfejlesztésében a villamos energiát és hõt kapcsoltan termelõ erõmûvi egységek (4).

This article gives a brief overview of cogeneration in Hungary and the developments forecast for the period up to the end of the decade. The subject is divided into four areas:

• the current role of cogeneration in Hungary’s energy economy, or in other words, how much combined heat and power generation capacity is installed in Hungary (1);
• the main energetic aspects of cogeneration in Hungary (2);
• the role of cogeneration in reducing environmental load (3);
• the role power plants producing combined heat and power can play in the future development of the Hungarian power plant system (4).

1.    A kapcsolt energiatermelés jelenlegi kiépítettsége Magyarországon

1.1.    Kapcsolt energiatermelési technológiák Magyarországon

Lényegében minden kapcsolt energiatermelési technológia jelen van Magyarországon, így az ellennyomású, az elvételes kondenzációs termelés, van kombinált ciklusú (összetett gáz/gõz körfolyamatú), villamos energiát és hõt kapcsoltan (illetve részben kapcsoltan) termelõ erõmûegység. A kilencvenes évek közepétõl kezdõdõen nagyszámban létesültek gázmotoros egységek, kisebb távfûtõ rendszerek hõforrásaként, illetve ipari üzemekben, középületekben. Kapcsoltan hõt és villamosenergiát termelõ 500 kW névleges teljesítmény alatti ún. mini/mikro egységek (pl. nagyobb családi ház ill lakótömbök energiaellátására) ismereteink szerint még nem kerültek beépítésre hazánkban.

1.2.    Fõbb termelõi csoportok a kapcsolt energiatermelés területén

A villamos energiát és hõt kapcsoltan termelõ erõmûegységek, illetve termelõberendezések lényegileg öt csoportba sorolhatók.

A kapcsolt villamosenergia-termelés zömét az alapvetõen villamosenergia-termelési célú közcélú fûtõerõmûvek (elsõ csoport), illetve az ún. városi fûtõerõmûvek (második csoport) adják. A városi fûtõerõmûvek alapvetõen hõellátási célokat szolgálnak. A hazai közcélú erõmûvek egyik alapvetõ sajátossága, hogy majdnem mindegyik erõmûbõl van hõkiadás. Ezek az erõmûvek az esetek többségében nagy távhõellátó rendszerek hõforrásaként szolgálnak, amelyek részben ipari, részben lakossági célú, illetve kommunális hõigények kielégítésére termelnek hõt. A városi fûtõerõmûvek csoportjába a Budapesti Erõmû Rt. fûtõerõmûvei (Kelenföldi Erõmû, Újpesti Erõmû, Kispesti Erõmû, Kõbányai Erõmû), valamint a vidéki fûtõerõmûvek (Tatabányai Erõmû, Debreceni Erõmû, Nyíregyházi Erõmû Szegedi Erõmû, Székesfehérvári Erõmû, Gyõri Erõmû, Soproni Erõmû, Komlói Erõmû, Dorogi Erõmû, stb.) tartoznak. A harmadik fõ termelõi csoportba a korábbi terminológiával élve az ún. ipari erõmûvek, vagy más néven független villamosenergia-termelõk sorolhatók. Ezek az erõmûvek alapvetõen az adott ipari létesítmény hõellátását szolgálják, s ennek során járulékosan termelnek villamos energiát. Az esetek túlnyomó többségében az ilyen módon termelt villamos energia részben vagy egészében közcélú hálózatra kerül. A negyedik termelõi csoportot alkotják a nem erõmûvi méretû, villamos energiát és hõt kapcsoltan termelõ energiatermelõ egységek. A negyedik csoportba az utóbbi idõben, döntõen a kilencvenes évek közepétõl kezdõdõen létesített gázmotoros energiatermelõ berendezéseket soroljuk. E csoportban igen jelentõs fejlõdés ment végbe, s a létesített új berendezések darabszáma és a fejlõdés trendje alapján megalapozottan állítható, hogy ez a terület a legdinamikusabban fejlõdõ területe a hazai kapcsolt energiatermelésnek. Az elsõ gázmotoros egységet 1989-ben a Fõvárosi Csatornázási Mûvek Rt.-nél helyezték üzembe, 240 kW beépített villamos és 312 kW beépített hõteljesítõképességgel. Az elsõ gázmotoros egység telepítése óta eltelt 15 évben (2004. elejéig) nagyszámú telephelyen sok gázmotoros egység telepítésére került sor. Ezek beépített összes villamos teljesítõképessége 2001-ben már meghaladta a 35 MW-ot, beépített hõteljesítõképessége pedig a 47 MW-ot. A gázmotoros, villamos energiát és hõt kapcsoltan termelõ energetikai berendezések döntõen távfûtési célokat szolgálnak, illetve ipari (saját célú) hõigények kielégítésére létesültek. Épültek azonban berendezések biogáz hasznosítására is, mindenekelõtt szennyvíztisztítók területén. Sok gázmotoros egység épületenergetikai célokat szolgál, illetve kórházakban, egészségügyi létesítményekben létesült. Az ilyen berendezésekkel termelt energia abszolút mennyisége, s az összes termelésen belüli aránya egyre növekszik, s úgy tûnik, a közeljövõben még nagyobb számban lépnek üzembe ilyen energiatermelõ egységek.

1.3.    A kapcsolt energiatermelés helye a hazai villamosenergia- és hõtermelésen belül

Az 1. táblázatban [1; p.25.] találhatók a magyarországi kooperációs villamosenergia-rendszer-ben fellépett villamosenergia-igények. Az országos összes villamosenergia-felhasználás 2002-ben 39 754 GWh-t tett ki, ez a 2001. évi összes felhasználáshoz képest 1,1%-os növekedésnek felel meg, ami abszolút értékben 438,0 GWh igénynövekedést jelent. A hazai együttmûködõ villamosenergia-rendszer 2002. évi csúcsterhelése (2002. 12. 17., 17.00. h) 5980 MW volt, szemben a 2001. évi 5965 MW értékkel. A közcélú erõmûvek hõszolgáltatása 4,3%-kal csökkent, 2002-ben 44583 TJ volt (2001: 46853 TJ).

Az összes villamosenergia-termelésen belül a kapcsoltan termelt villamos energia részaránya 2002-ben 15,78% volt, ez abszolút értékben kb. 5600 GWh villamos energiának felel meg. Az összes hõkiadás a közcélú erõmûvekbõl erõmûvekbõl 46 335 TJ volt. A kapcsolt energia-termelés legfontosabb jellemzõit a 2. táblázat [2; p.32.] összesíti.

A kapcsolt villamosenergia-termelés döntõ részét az ún. közcélú erõmûvek adták. Ezek 2002-ben 3 411 168 MWh villamos energiát termeltek kapcsolt üzemmódban. A kapcsolt termelési arány (vagyis az összes villamosenergia-termelésen belül a kapcsoltan termelt villamos energia részaránya) e_E = 0,106 volt, míg a hõ esetében ugyanez a mutató e_Q = 0,789 értéket vett fel. A kapcsoltan termelt hõ 2002-ben ezekben az erõmûvekben 30 214 183GJ volt.

1.4.    A magyarországi kapcsolt energiatermelés
    fejlõdése az elmúlt másfél évtizedben

A kapcsolt energiatermelés magyarországi kiépítettségében az elmúlt másfél évtizedben igen jelentõs változások zajlottak le. A változások nemcsak a kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségének és az összes villamosenergia-termelésen belüli arányának növekedésében nyilvánultak meg, hanem az energetikai mutatók, illetve a fejlõdés irányvonalának változásában is. A lényegi változások a következõkben összegezhetõek. A vizsgált idõszakban üzembe lépett több új, igen jó hatásfokú kombinált ciklusú erõmûegység a közcélú erõmûparkban (Dunamenti Erõmû G1 jelû erõmûegység (145 MW), Dunamenti Erõmû G2 jelû erõmûegység (241 MW), Kelenföldi Erõmû gázturbínája (136 MW) és hõhasznosító kazánja, a Debreceni Erõmû kombinált ciklusú erõmûegysége (95 MW), az Újpesti Erõmû kombinált ciklusú erõmûegysége (110 MW), a Csepeli Erõmû (396 MW)). Építés alatt áll a Kispesti erõmû kombinált ciklusú erõmûegysége (110 MW). Az ipari erõmûvek csoportjában is létesült új kombinált ciklusú erõmûegység a BORSODCHEM-ben (48,4 MW). A legfontosabb termelõk adatait a 3. táblázat összegzi.

A kilencvenes évek közepétõl a gázmotoros termelõegységek létesítése kapott igen nagy lendületet. Ez a tendencia a jelen idõszakra is jellemzõ, alapvetõen a kedvezõ támogatásnak köszönhetõen.

2.    A magyarországi kapcsolt energiatermelés energetikai jellemzõi

2.1.    Az energetikai hatékonyság meghatározásával összefüggõ problémák

A magyarországi kapcsolt energiatermelés energetikai szempontból való jellemzése elõtt célszerû néhány megjegyzést tenni a kérdéskörrel kapcsolatban. A kapcsolt energiatermelés energetikai hatékonysága végsõ soron az általa elérhetõ primerenergia-hordozó megtakarítással jellemezhetõ. Meglehetõsen bonyolult és egyelõre nem általánosan elfogadott azonban a primerenergia-megtakarítás értelmezése és meghatározása.

A kapcsolt energiatermelés kvalitatív definíciója problémamentes. A kapcsolt energiatermelés (kogeneráció) során valamilyen primerenergia-hordozó felhasználásával hõt- és villamos energiát állítanak elõ, közös technológiai folyamatban. Az ilyen típusú energiatermelés lényegi jellemzõje tehát az, hogy két „energetikai terméke” van, hõ és villamos energia (1), ezek elõállítása egyazon technológia folyamat keretében történik (2), ugyanazon primerenergia-hordozó(k) felhasználásával (3). A kapcsolt energiatermelés kvantitatív definíciója már lényegesen problematikusabb. Mindenekelõtt kijelenthetõ, hogy a kapcsolt energiatermelés energetikai szempontból történõ jellemezése egyetlen mutatóval nem lehetséges. Abból következõen, hogy a hõ és villamos energia elõállítása ugyanazon primerenergia-hordozó átalakításával történik, kérdésként vetõdik fel, hogy az átalakított energiahordozó energiatartalmát miképpen osszuk meg a két energetikai végtermék között. Itt nyomatékosan hangsúlyozni szükséges, hogy a megosztásnak nincs termodinamikai alapja, minden megosztási „elmélet” bizonyos fokú önkényes megállapodáson alapul, tudományos szempontból tehát a kérdésnek nincs egyértelmû megoldása. A megosztás problematikája a kapcsolt energiatermelés energetikai értékelésének egyik legfõbb problémája.

További problémát okoz az, hogy mihez kell, célszerû hasonlítani, viszonyítani a kapcsolt energiatermelés primerenergia-felhasználást, azaz milyen alapelv szerint célszerû számolni a megtakarítás mértékét. A primerenergia-hordozó megtakarítás számítás alapelve az, hogy ugyanazon mennyiségû villamos energia és ugyanazon mennyiségû hõ esetében meghatározzuk azt, hogy különválasztott és kapcsolt termelés esetén mennyi primerenergia-hordozó szükséges az adott mennyiségû energetikai termékek elõállításához, majd e két mennyiség különbségét képezzük, és ezt tekintjük megtakarításnak. Ezen alapelvbõl következõen döntõ jelentõséggel bír az, hogy mihez viszonyítjuk a kapcsolt termelés primerenergia-hordozó felhasználását. Nem szorul magyarázatra, hogy az elért megtakarítás alacsony hatékonyságú különválasztott termeléshez hasonlítva nagynak adódik és fordítva. A második problematikus kérdés tehát az, hogy mihez kell viszonyítani a megtakarítást. Elõfordulhat ugyanis, hogy a jó hatékonyságú különválasztott energiatermelés energetikai szempontból hatékonyabb, mint a korszerûtlen kapcsolt energiatermelés. Ebbõl adódik a kapcsolt energiatermelés energetikai értékelésével kapcsolatos harmadik alapprobléma, nevezetesen az, hogy az összehasonlító értékelés során biztosítani kell azt, hogy azonos primerenergia-hordozó bázisú, azonos vagy egymástól nem nagyon eltérõ technológiájú és hozzávetõlegesen azonos korszerûségû energiatermelõ berendezések kerüljenek összehasonlításra. Végül a negyedik alapproblémát az jelenti, hogy nem minõsíthetõ egyetlen energetikai mutatóval egy adott kapcsolt energiatermelési folyamat, ami eleve megnehezíti az összehasonlítást és az egyértelmû minõsítést.

2.2.    A villamos energiát és hõt kapcsoltan termelõ erõmûvek energetikai szempontból való jellemzése

Kapcsolt energiatermelés esetében a különbözõ típusú (technológiájú) erõmûvek energetikai hatékonyságának összehasonlítását és értékelését az energetikai jelleggörbék teszik lehetõvé.

Az egyes közcélú erõmûvek kapcsolt energiatermelését energetikai szempontból jellemezve az alábbi fõbb megállapítások tehetõk. Az Ajkai Hõerõmû, a Borsodi Hõerõmû és a Tiszapalkonyai Hõerõmû kapcsolt energiatermelése még igen alacsony viszonyítási referenciaértékek mellett sem eredményez gyakorlatilag primerenergia-hordozó megtakarítást a különválasztott energiatermeléshez képest. A Kõbányai Fûtõerõmû, a Kispesti Fûtõerõmû, a Tatabányai Fûtõerõmû, a Nyíregyházi Fûtõerõmû és az EMA Power Kft. erõmûvének kapcsolt energiatermelése energetikai szempontból már lényegesen hatékonyabb, de az általában alacsony  érték miatt ezen erõmûvek primerenergia-hordozó megtakarításhoz való hozzájárulása nem túl jelentõs. (1. ábra) [2; p.35.]

Szigorúbb referenciaértékek esetén megállapítható, hogy a kombinált ciklusú fûtõerõmûvektõl eltekintve egyetlen magyarországi közcélú erõmûben sem kedvezõbb a kapcsolt energiatermelés, mint a jó hatásfokú különválasztott energiatermelés. Néhány erõmû esetében a primerenergia-felhasználás megegyezik a korszerû különválasztott hõ és villamosenergia-termelés tüzelõanyag-felhasználásával, megtakarításról tehát itt sem igazán lehet beszélni.

A korszerû, összetett körfolyamatú, villamos energiát és hõt kapcsoltan termelõ erõmûvek, erõmûegységek esetében jelentõs primerenergia-hordozó megtakarítás mutatható ki a különválasztott energiatermeléshez képest 2. ábra [2; p.35.].

3.    A kapcsolt energiatermelés lehetséges szerepe a magyarországi erõmûrendszer kapacitásfejlesztésében

3.1.    A rendszerszintû villamosenergia-igény és csúcsteljesítmény-igény alakulása

Az országos összes villamosenergia-felhasználást tekintve az évtized közepén 42,0–42,4 TWh igénnyel lehet számolni, míg az évtized végén az országos összes villamosenergia-felhasználás 45,0–45,4 TWh körül várható. A rendszerszintû csúcsteljesítmény-igényt tekintve az évtized közepén 6250–6300 MW közötti értéket lehet feltételezni, míg az évtized végén 6700–6900 MW rendszerszintû csúcsteljesítmény-igény várható. A villamosenergia-igényt tekintve ez éves átlagban 1,3–1,5%/a növekedési ütemnek felel meg, míg a csúcsteljesítmény-igényeket tekintve valamivel nagyobb növekedés. Itt 1,8%/a érték valószínûsíthetõ. A korábbi évek gyakorlatához képest jelentõs változás várható a hálózati veszteség alakulásában. Ez az elõrejelzések szerint arányában csökken, a jelenlegi 6,3% körüli értékrõl 2005-re 5,8%-ra, az évtized végére pedig a jelenleginél 1%-kal kisebb értékre (~ 5,2%). Figyelembe véve az országos összes villamosenergia-felhasználás alakulását ez azt jelenti, hogy a fogyasztói igények alakulása valamelyest meghaladja az összes igények növekedését. Ezen a területen az évtized végéig 1,9%/a növekedési ütemmel lehet valószínûsíteni. Az elõzõekben közölt adatok a lehetséges igényalakulási szcenáriók közül az ún. „alapváltozat”-nak felelnek meg.

3.2.    Az erõmûrendszer kapacitásának változása

Az elkövetkezõ néhány évben a magyarországi erõmûparkban az üzemen kívül helyezett erõmûvi kapacitás várhatóan meghaladja a rendszerbe lépõ új kapacitás értékét. Az ország öt nagy közcélú erõmûvében a Paksi Atomerõmûben (1866 MW), a Dunamenti Erõmûben (2143 MW), a Tiszai Erõmûben (860 MW), a Mátrai Erõmûben (836 MW) és a Csepeli Erõmûben (396 MW) lényegileg nem változik a beépített villamos teljesítõképesség. A tervek szerint a Paksi Atomerõmû 2005-tõl kezdõdõen teljes kapacitással üzemel. A kéntelenítõ kapacitásának megfelelõen a Mátrai Erõmûben a két száz megawatt beépített villamos teljesítõképességû erõmûegységbõl csak egy vehetõ igénybe teljes erõmûterhelés esetén. A széntüzelésû erõmûvek közül 2004 végen leállításra kerül a Bánhidai Erõmû, a Tiszapalkonyai Erõmû. A többi szénbázisú erõmû átalakul, hogy megfeleljen a környezetvédelmi normáknak. Várhatóan 2004 végén üzembe lép a Kispesti kombinált ciklusú kogenerációs erõmûegység, 110 MW beépített villamos teljesítõképességgel.

Az évtized végéig jelentõs fejlõdés várható a kapcsoltan hõt- és villamosenergiát termelõ fûtõerõmûvek területén. Ezek összes beépített villamos teljesítõképessége az évtized hátralévõ részében jelentõsen bõvül. Tovább növekszik a gázmotoros energiatermelõ egységek beépített villamos teljesítõképessége, bár a támogatás várható csökkenése miatt egyre kisebb ütemben. A gázmotoros termelõegységek beépített villamos teljesítõképessége 2004. végére vélhetõen eléri a 200–220 MW-ot. Az évtized közepén 300–350 MW ilyen kapacitással lehet számolni rendszerszinten. Az évtized végén a gázmotoros termelõegységek eredõ beépített teljesítõképessége 480 MW körül prognosztizálható rendszerszinten, amihez még kb. 200–250 MW egyéb kapcsoltan termelõ teljesítõképesség is hozzájön (a kiserõmûvek területén). Új nagy kombinált ciklusú fûtõerõmûegység építése megítélésünk szerint nem valószínûsíthetõ.

3.3.    A kapcsolt energiatermelés várható alakulása

Az évtized végére 9–9,5 TWh kapcsoltan termelt villamos energiával lehet számolni országos szinten. A kapcsoltan termelt villamos energia aránya ennek megfelelõen tovább növekszik a rendszeren belül, a jelenlegi 15% körüli értékrõl 20–22% körüli értékre.

3.4.    A kapcsolt energiatermelés fejlesztési
    lehetõségei

Magyarországon a kapcsolt energiatermelés hõbázisát alapvetõen a távhõellátó rendszerek adják (4. táblázat [2; p.67.] és 5. táblázat [2; p.67.]). Az ezredfordulón az országban kb. 270 távhõrendszer üzemelt, ezek együttes távhõkiadása 61,2 PJ volt. A magyarországi távhõrendszerek éves (átlagos) kihasználási óraszáma 2778 h/a. A nagyszámú távhõrendszer mûszaki és energetikai jellemzõiben vegyes képet mutat. Sokféle megoldás lehetséges e rendszerekben a kapcsolt energiatermelés kiépítésére, bõvítésére, korszerûsítésére.

A meglévõ távhõrendszerek komoly lehetõséget biztosítanak a magyarországi kapcsolt energiatermelés fejlesztésére. A lehetséges megoldások öt nagy csoportba sorolhatók. Ezek a következõk:

• kapcsolt energiatermelés kiépítése olyan rendszerekben, amelyekben jelenleg nincs kapcsolt energiatermelés;
• meglévõ kapcsolt energiatermelés bõvítése;
• meglévõ kapcsolt energiatermelés korszerûsítése;
• kapcsolt energiatermelés megvalósítása egyéb hõbázison (pl. ipari hõigény kielégítésre, épületfûtésre, hûtési igények kielégítésével összekapcsoltan.

4.    A kapcsolt energiatermelés szerepe a környezetterhelés csökkentésében Magyarországon

A fejlett társadalmak abszolút értékben és fajlagosan is nagyon sok energiát használnak fel. Az energiaellátás biztosítása igen jelentõs környezetterhelést eredményez. A fenntartható fejlõdés érdekében mindezekbõl következõen alapvetõ társadalmi célkitûzésként fogalmazódott meg a primerenergia-hordozó felhasználás, valamint a környezetterhelés csökkentése. A két célkitûzés közötti összefüggés nem szorul külön magyarázatra. Bizonyítható, hogy e célok elérésében a kapcsolt energiatermelés az egyik leghatékonyabb eszköz.

Példaképpen megadjuk a közcélú erõmûvek kapcsolt energiatermelése révén elért primerenergia-hordozó megtakarítás számítási eredményeit két különbözõ referenciaértékre vonatkozóan.

Az elsõ esetben a különválasztott villamosenergia-termelés fajlagos tüzelõhõ-felhasználása az országos kondenzációs villamosenergia-termelés fajlagos tüzelõhõ-felhasználásával volt azonos (q_E,n,cond,nat = 11089 kJ/kWh, ami  h = 32,46%-os hatásfoknak felel meg), míg a különválasztott hõtermelés fajlagos tüzelõhõ-felhasználása a rendszerátlaggal egyezett meg (q_Q,n,sep,nat = 1,218 kJ/kJ, ami  h = 82,10%-os hatásfoknak felel meg). Ezen referenciaértékek mellett a közcélú erõmûvekben kapcsolt energiatermelése révén elért primerenergia-hordozó megtakarítás S_f,nat  = 18 993 383 GJ (~ 19 PJ) volt. A különválasztott energiatermelésre vonatkoztatott fajlagos primerenergia-hordozó megtakarítás ennek megfelelõen 2002-ben S_f,nat = 25,45%.

A teljesség kedvéért elvégeztük a számítást arra az esetre vonatkozóan is, ha a jelenlegi legkorszerûbb közvetlen energiatermelés hatásfokát tekintjük referenciaértéknek. Ekkor  q_E,n,cond,EU = 6545 kJ/kWh, ami  h = 55,00%-os hatásfoknak felel meg. A hõtermelés esetében ugyanez az érték: q_Q,n,sep,EU = 1,111, ami  h = 90,00%-os hõtermelési hatásfoknak felel meg. A közcélú erõmûvek kapcsolt energiatermelése által elért primerenergia-hordozó megtakarítás ebben az esetben:  S_f,EU = 260 118 GJ (~ 0,3 PJ). A különválasztott energiatermelésre vonatkoztatott fajlagos primerenergia-hordozó megtakarítás 2002-ben S_f,nat = 0,47% volt. Az eredmény nem meglepõ, magától értetõdik.

Az EU javaslat szerint a rendszerszintû számítások, összehasonlító vizsgálatok esetében referenciaértékként a rendszerszintû átlagértéket kell választani. Reális képet ad a hazai kapcsolt energiatermelés környezetvédelmi szempontból való jelentõségérõl az a tény, hogy pusztán a közcélú erõmûvek kapcsolt energiatermelése révén mintegy 19 PJ-nak megfelelõ primerenergia-hordozó takarítható meg, ami az országos halmozatlan primerenergia-hordozó felhasználás 2%-ának felel meg. Kijelenthetõ, hogy semmilyen más energiatermelési technológiával ilyen volumenû környezetterhelés csökkentés nem realizálható. Óriási jelentõségû tehát a hazai kapcsolt energiatermelés a környezetvédelem szempontjából, hiszen a 19 PJ primerenergia-hordozó megtakarítás a károsanyag kibocsátást és ilyen módon a környezetterhelést csökkenti. A környezetvédelmi haszon valójában sokkal nagyobb, hiszen a számítások a kapcsolt energiatermelésnek csak egy részhalmazára vonatkoztak (az 5 600 GWh/a teljes termelés helyett csak 3 700 GWh/a került figyelembe vételre a számításokban).

Felhasznált szakirodalom

[1] Energiaellátás 2002. Gyorsinformáció (Energia Központ Kht., Energiainformációs Igazgatóság)

[2] Kapcsolt energiatermelés Magyarországon / Országtanulmány. Magyar Kapcsolt Energia Társaság, 2003.

[3] Büki Gergely: Kapcsolt energiatermelés gazdaságossága és javítása. Magyar Energetika, 2001/5, p. 9–14.

[4] Fazekas, András István: A kapcsolt energiatermelés révén elért tüzelõanyag-megtakarítás Magyarországon 1999-ben. Magyar Energetika, 2000/5, p. 37–43.

[5] Fazekas, András István: Reduction of Environmental Load by Co-generation in Hungary (Precis of Calculation’s Method). Polytika Energetyczna. Polska Akademia Nauk. Tom 6, Zeszyt Specialny, Krakow, 2003. p.141–151.

[6] Fazekas, András István: Development of the Hungarian power sector under market circumstanses. 22nd IAEE ANNUAL INTERNATIONAL CONFERENCE Rome; Italy; New Equilibra in the Energy Markets: The Role of New Regions and Areas; Conference Proceedings; Volume 2, p. 295–303.

1. ábra. Néhány közcélú erõmû energetikai jelleggörbéje
I. [2; p.35]

2. ábra. Néhány közcélú erõmû energetikai jelleggörbéje II. [2; p.35.]