Molnár László

A globális felmelegedés mértéke és hatásai

Az amerikai Massachusetts Institute of Technology kutatói a közelmúltban készítették el legújabb tanulmányukat a globális felmelegedés várható mértékérol („Uncertainty Analysis of Global Climate Projection” by Henry Jacoby et al, MIT). A tanulmány megállapítja, hogy az 1990-es bázisévhez képest a légkör milyen valószínuséggel melegszik 2090–2100-ig.

Az eredményeket az ábra összegzi: a felmelegedés mértéke 95 %-os valószínuséggel nagyobb lesz, mint 0.9°C és kisebb, mint 4.8°C. A medián (a középso érték) 2.5°C. Az IPCC (a Nemzetközi Kormányzatközi Klímaváltozási Panel) 1.4–5.8°C-os melegedéssel számol. A legvalószínubb érték kb. 1.8°C.

A melegedés tehát biztos a legújabb kutatások tükrében. Amin még vita folyik: mekkora ebben az emberi tevékenység szerepe. Tudósok egy egyre csökkeno számú csoportja még mindig az emberi tevékenységen kívül keresi a melegedés fobb okait.

A másik vitatéma: mi lesz ennek a néhány fokos melegedésnek a hatása? Az emelkedo tengerszint és a növekvo légköri aktivitás (viharok) hatása negatív. Megfordulhat tengeráramlatok iránya is, jelentos és kiszámíthatatlan változásokat eloidézve. Emellett számolni lehet a melegedés egyenlotlen eloszlásával is. Egyes területeken fenyeget a szárazság (pl. Dél-Európa, Észak-Afrika), másutt azonban a melegedé s kellemesebb klímát és több termést hozhat (északi területek, Kanada, Szibéria).

A UNFCCC (ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény) adatai szerint a kyotói célok elérése tekintetében nagyok a különbségek a világ kölönbözo részei között.

Jelentos carbon emisszió csökkentést kell elérnie egyes országoknak, míg mások még növelhetik is emissziójukat (lásd táblázat):

* Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia