Györke Béla

A Magyar Energia Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenysége

Törvényi alapok, tevékenységi körök

A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény a bevezeto részében kimondja, hogy „a biztonságos és gazdaságos gázszolgáltatásra vonatozó alapveto rendelkezések meghatározása, továbbá a fogyasztóvédelem intézményes rendszerének kialakítása céljából…” történt a törvényalkotás.

Az idézett törvény rendelkezett a Magyar Energia Hivatal létrehozásáról is, így a fentiekbol következoen a Hivatal egyik legfontosabb tevékenysége a fogyasztóvédelem általában és specifikusan.

A fogyasztóvédelemre vonatkozó törvényi eloírásnak tükrözodnie kell a Hivatal minden tevékenységi területén hozott döntésében és állásfoglalásában. Így például:

• A gáz szolgáltatásával kapcsolatos tevékenységek átláthatósága. Ez röviden azt jelenti, hogy a társaságok kötelesek minden engedélyhez kötött tevékenységükrol, illetve ezen tevékenység(ek) minden lényeges fázisáról külön nyilvántartást vezetni és az így keletkezo adatokat a Magyar Energia Hivatal rendelkezésére bocsátani.
• A fogyasztói igény kielégítésének kötelezettsége. A szolgáltatót a muködési engedélyben meghatározott területen (településeken) folyamatos és biztonságos, kello színvonalú szolgáltatási kötelezettség terheli, amit a törvény a kizárólagosság biztosításával ellensúlyoz.

A Magyar Energia Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenységét bovítette az 1994. évi XLVIII. törvény, amely a villamos energia termelésrol, szállításáról és szolgáltatásáról szól és a gáztörvényben foglalt fogyasztóvédelmi feladatokhoz hasonló feladatokat fogalmaz meg. Mindezeken túlmenoen az 1998. évi XVIII. a távhoszolgáltatásról szóló törvény is eloír a Magyar Energia Hivatal számára általános jellegu és bizonyos korlátozásokkal, speciális fogyasztóvédelmi feladatokat.

Mindezen tevékenységek ellátásához elengedhetetlenül szükséges egy olyan szakmai szervezet (jelenleg a Magyar Energia Hivatal) megléte, amely alkalmas arra, hogy a szolgáltatókkal szemben eredményesen, szakmailag alátámasztott módon képes legyen a fogyasztók védelmének ellátására.

A Magyar Energia Hivatal által folytatott specifikus fogyasztóvédelmi tevékenység a következokben foglalható össze.


Árszabályozás

A Magyar Energia Hivatalnak az árszabályozással összefüggo feladatait is átszövi a fogyasztóvédelem, a fogyasztók érdekében történo tevékenység motívuma.

Már a két energetikai törvény létrejöttét megelozoen is, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (Átv.) a bevezetojében leszögezi, hogy az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a tartós versenykorlátozás és a gazdasági erofölénnyel való visszaélés megakadályozására. Az Átv. tipikusan ilyen erofölényes, un. technikai monopolhelyzetu szolgáltatási területnek tekinti a földgáz- és a villamos energia termelést, szállítást és szolgáltatást, mert ezekre a területekre (ez a távhoszolgáltatási törvényben foglaltaknak megfeleloen bovült a Hivatal engedélyezési jogkörébe tartozó távhoszolgáltatókra vonatkozólag) rendelkezik a hatósági ármegállapítás intézményérol, mégpedig a maximált ár formájában.

Ez a filozófia folytatódik a két energetikai törvényben is, amely az árszabályozással, áralkalmazással kapcsolatban számos szigorú, a fogyasztók érdekeit szem elott tartó, azokat érvényesíto eloírást feltétel tartalmaz. Ezekhez a törvényi eloírásokhoz kapcsolódnak azok az alapveto, a Magyar Energia Hivatal hatáskörébe utalt jogosítványok, mint pl. az engedélyezésekkel szemben a legkisebb költség elvének érvényesítése, a biztonságos, és hatékony muködés kényszere, az árakban való indokolatlan megkülönböztetések tilalma, az árrendszerben a költségarányosság tükröztetése, az engedélyes nyilvántartási, elszámolási rendszere átláthatóságának ellenorzése, a tulajdonos-semlegesség és a fogyasztó-semlegesség érvényre juttatása.

Számos olyan törvényi eloírás is szolgálja a fogyasztói érdekeket, amelyek nem közvetlenül, hanem makroszinten épülnek be a Magyar Energia Hivatal tevékenységébe. Ilyen pl. az árak kialakításánál figyelembe veendo gazdaságpolitikai, energetikai, ellátásbiztonsági, környezetvédelmi nemzetközi, gazdasági követelmények frigyelembe vétele, illetve érvényre juttatása.

A fogyasztóvédelemnek a Magyar Energia Hivatal törvény adta jogosítványain keresztül történo érvényesülését segíti elo az is, hogy az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályainak kidolgozását a törvény a Magyar Energia Hivatal hatáskörébe utalta. Az így kialakított árakat, feltétételeket a gazdasági miniszter rendelettel hirdeti ki. A Hivatal az árszínvonalat és az árakat (díjakat) bármelyik érdekelt fél kezdeményezésére – tehát a fogyasztóéra is – köteles felülvizsgálni és eljárása eredményét nyilvánosságra hozni.


Szolgáltató üzletszabályzatok jóváhagyása

A fogyasztók és a szolgáltatók közötti viszonyok egyértelmuvé tétele érdekében a törvényi és rendeleti szabályozáson túlmenoen szükséges, hogy minden egyes szolgáltató üzletszabályzatot készítsen, amelyet a Hivatal hagy jóvá. Távhoszolgáltatás esetében ez csak a Hivatal engedélyezési jogkörébe utalt szolgáltatókra igaz. A Hivatal e tevékenysége során – az üzletszabályzat határozatban történo jóváhagyását megelozoen – kikéri a fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezetek véleményét is. Ezek az üzletszabályzatban foglaltak szoros összefüggésben vannak az érvényes törvényekkel és rendeletekkel, valamint olyan gyakorlati útmutatásokat tartalmaznak, amelyek elozoekkel összefüggésben változhatnak, ezért az üzletszabályzatok felülvizsgálatára, módosítására rendszeres idoközönként sor kerül.


Érdekképviseleti szervezetekkel való kapcsolat

Az említett törvények arról is rendelkeznek, hogy a Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenysége során köteles a fogyasztók érdekképviseleti szervezeteivel kapcsolatot kiépíteni. Ennek megfeleloen a Hivatal 31 olyan érdekképviseleti szervezettel tart kapcsolatot, amelyek az egyesülési jogról szóló 1989. I. évi II. törvény eloírásainak eleget tesznek. :E szervezetek és a Hivatal kapcsolatát egy közösen létrehozott együttmuködési megállapodás szabályozza. Az együttmuködés során a Hivatal minden olyan kérdésben kikéri az érdekképviseleti szervezetek véleményét, amelyek a fogyasztók érdekeit valamilyen formában érintik.


Panaszügyek intézése

Az energiahordozók szolgáltatásával foglalkozó vállalatokkal szemben a Hivatalhoz fordulhatnak magánszemélyek, érdekképviseleti szervezetek, termelo tevékenységet folytató energiafogyasztók és általában mindenki, aki valamilyen formában villamos energiát és vezetékes gázt használ fel. A Hivatal minden panasszal egyedileg foglalkozik és kivizsgálása után a törvényekben eloírt módon intézkedik. (A távhoszolgáltatással összefüggésben ez a jog csak a MEH engedélyezési jogkörébe tartozó szolgáltatókra vonatkozik.)


Energetikai érdekképviseleti Tanács (EÉT)

A Kormány a Hivatal Szervezeti és Muködési Szabályzatában rögzítette, hogy a Foigazgató tanácsadó testületeként kell muködtetni az Energetikai Érdekképviseleti Tanácsot. Ennek megfeleloen a Hivatal az érdekképviseleti szervezetekkel a szolgáltatókkal közösen megalkotta az EÉT Alapszabályát. Ebben rögzítésre került egyebek közt, hogy az EÉT 19 fobol áll, ebbol 8 az érdekképviseleti szervezeteket, 8 fo a szolgáltatókat és 3 fo a Magyar Energia Hivatalt képviseli.

Az EÉT minden olyan ügyet megtárgyal, amely a szolgáltatók és a fogyasztók közötti viszony megváltozását, módosítását érinti .A tanácskozás után az EÉT határozatot hoz, amely a Hivatal Foigazgatója részére ajánlásként szolgál.

Az új energetikai törvények az ezek végrehajtásáról intézkedo kormány és miniszteri rendeletek, az üzemi- és üzletszabályzatok, a tarifarendeletek, a muködési engedélyek, továbbá a Magyar Energia Hivatal közérdeku határozatai és irányelvei, a legkisebb költség elvének érvényesítése stb. összefüggo rendszert alkotnak, így csak együttes ismeretük alapján minosítheto pl. a szolgáltatók és fogyasztó közötti kapcsolatrendszer, illetve az, hogy a szabályozás mennyiben fogyasztóbarát, illetve hogy védi a fogyasztót.

A Magyar Energia Hivatal az említett törvényekben és jogszabályokban foglalt jogosítványokat maradéktalanul gyakorolja és muködése során a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban ráruházott feladatokat ellátja, az ezzel kapcsolatos törvényi követelményeket érvényesíti.


Más Hivatalokkal való kapcsolat

A Magyar Energia Hivatal a fogyasztóvédelemrol szóló, az 1997. évi XLV. törvény értelmében együttmuködési megállapodást kötött a Fogyasztóvédelmi Fofelügyeloséggel. E megállapodás keretein belül a Fofelügyeloség – támaszkodva országos hálózatára – fogadhatja a villamos- és gázszolgáltatók tevékenységével kapcsolatos panaszokat. Amennyiben ezek elintézése helyi szinten lehetséges, azt a Fofelügyeloség elvégzi, amennyiben az ügy elintézése szakmai állásfoglalást igényel, akkor azt átteszik a Magyar Energia Hivatalhoz. Ugyanez történik akkor is, hogyha valamely ügyben határozathozatal szükséges. Ezen túlmenoen a Fofelügyeloség által, a szolgáltatóknál végzendo vizsgálatokhoz a Magyar Energia Hivatal szakmai hátteret, segítséget biztosít.

A Magyar Energia Hivatal esetenként konzultál, illetve együttmuködik a Gazdasági Verseny Hivatallal is, amennyiben a vizsgált kérdés mindkét Hivatal szakterületét érinti.