Tar Károly–Baros Zoltán

Az európai szélenergetikai konferencia és kiállítás

2003. június 16–19 között rendezték meg Madridban az Európai Szélenergetikai Konferencia és Kiállítást, amelynek legérdekesebb momentumait kívánjuk bemutatni. Természetesen, mint minden ilyen beszámoló – már csak a rendezvény méreteibõl adódóan is – szubjektív, mindazonáltal igyekszik napjaink legfontosabb, a szélenergiát és a szélenergia-hasznosítást érintõ trendjeire koncentrálni. Emellett röviden ismerteti a konferencián bemutatott két hazai poszter anyagát is.

In the following review, the most interesting moments of the European Wind Energy Conference and Exhibition, taken place in Madrid (June 2003) are presented. Although, as every review of this kind is rather subjective, it intends to be concentrated on the most important and up-to-date tendencies of wind energy and its utilisation, as well as gives a short overview on the material of the two poster presentations of Hungarian authors exhibited in Madrid.

Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) szervezésében, a spanyol Gazdasági Minisztérium, a Spanyol Megújuló Energia Társaság, a Spanyolországi Energia Ügynökség és az Európa Tanács támogatásával megvalósult, az eddigi legnagyobb szélenergetikai találkozóra regisztrált több mint 1000 résztvevõ Európa 24, valamint a többi kontinens 16 országából érkezett.

A 10000 m² területen helyet kapó szakmai kiállításon több mint 160 vállalat képviseltette magát, beleértve a legjelentõsebb gyártókat (Bonus, Ecotecnia, Enercon, Gamesa, GE Wind Energy, Made, NEG Micon, Nordex, REpower, Vestas), valamint, többek között, befektetõket, fejlesztési szakembereket, kutatókat, technikai tanácsadókat, közüzemeket, hatóságokat, környezetvédelmi szervezeteket.

A konferencián, melynek célja a szélenergia-hasznosítás jelenlegi helyzetének és jövõbeni kilátásainak minél több aspektusból történõ áttekintése s értékelése volt, 200-nál több elõadás hangzott el, több mint 300 posztert mutattak be és 14 workshop közül választhatott a publikum. Különös jelentõséget adott a rendezvénynek egyrészt az a tény, hogy a szélenergetikai iparág növekedése az utóbbi években világszerte felgyorsult. Mára évi 30%-os rátát mutat, az iparág kb. 70 ezer embert foglalkoztat, az installált berendezések összteljesítménye eléri a 25 ezer MW-ot, ami elméletben 14 millió háztartás energiaigényét tudná fedezni. Másrészt az, hogy az üvegházhatású gázok csökkentését, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználását célul kitûzõ nemzetközi egyezmények végrehajtása egyre sürgetõbbé vált.

A konferencián elhangzott elõadások és bemutatott poszterek témái két szekció köré csoportosultak.

A „Mûszaki Szekcióban” a legújabb megvalósult technológiák elméleti háttere és gyakorlati megvalósulása, illetve ezek mellett, természetesen, az újabb kihívások és azok lehetséges megoldási lehetõségei kerültek bemutatásra, 11 témakörben, az energiahatékonyság növelése, a potenciális természeti adottságok minél nagyobb mértékû és nagyobb területre kiterjedõ kihasználása tükrében.

A legújabb kutatási eredmények a potenciális szélenergia-készletek egyes jellemzõinek (mennyiségi és minõségi) leírása, földrajzi eloszlása, illetve azok elõrejelzésével foglalkozó módszerek ismertetése, az aerodinamika és aeroakusztika, az offshore szélenergia-hasznosítás területén születtek, de külön is terítékre került a szélenergia hasznosításának, aszályos területeken, öntözési célból történõ felhasználása, valamint az önálló, illetve hibrid rendszerek problematikája.

Az „Gazdasági Szekció” 11 témaköre hasonlóan széles spektrumot fedett le: a liberalizált energiapiactól, a projektek megvalósulását elõsegítõ politikán és szabályozórendszereken, valamint a környezeti hatásokon át a társadalmi elfogadottságig.

A legújabb Európai Uniós, valamint az egyes tagállamokban mûködõ és tervezett szabályozók, illetve rendelkezések bemutatása komoly tanúságokkal szolgál a csatlakozni készülõ országok, köztünk hazánk számára ahhoz, hogy minél eredményesebb háttér álljon rendelkezésre a szélenergia felhasználásának elterjesztéséhez. Ez, hozzájárulva a társadalmi elfogadottság – ami az egyes országokban végzett felmérések eredményei alapján, eltekintve a nagy kiterjedésû szélerõmû-parkoktól, pozitívnak tekinthetõ – növeléséhez, a technológia széles körben történõ elterjedésével elõsegíti az Unió környezetvédelmi direktíváiban, illetve más nemzetközi egyezményekben foglaltak elérését.

A szélenergetikai ágazat K+F tevékenységében aktív részt vállaló felek közötti koordináció fejlesztésére olyan hálózatot hoztak létre, melyben az EWEA felelõs szerepet tölt be. A befektetõk részvételével zajló megbeszélések során elsõsorban a befektetési biztonságot, illetve a már valós és potenciális piacok folyamatait érintõ kérdéseket vitatták meg. Immáron a szélenergetikai üzletág, különösen a német, dán, spanyol cégek gazdasági sikerei után, illetve azután, hogy a piac növekedésével a korábbi magas költségek jelentõsen csökkentek, számos komoly befektetõt (bankok, olajvállalatok, stb.) vonzott magához, melyek komoly teret kívánnak szerezni maguknak a piacon.

A konferencián, több volt szocialista ország is képviseltette magát, ily módon érdekes összehasonlítás kínálkozik például hazánk és Lengyelország között. Ez utóbbinak az Uniós államoktól való lemaradása valamelyest kisebbnek mutatkozik, amit jól tükröz a Development of wind energy market in Poland címû, vagy a lengyel szélatlasz elkészítését bemutató poszter.

A Magyar Szélenergia Társaság két poszterrel képviseltette magát a konferencián. Az egyik poszter – melynek címe: Összefüggés a szél energiája és irányváltozása között – készítõi (Tar Károly és Kircsi Andrea – Debreceni Egyetem, Vágvölgyi Sándor – Nyíregyházi Fõiskola) annak a jelenségnek a statisztikai analízisét végezték el hazai széladatok felhasználásával, amely szerint a szélenergia kitermelésének folyamatában a szélerõmû vagy a szélerõgép hatásfoka csökken a gyakoribb szélirány-változások idõszakában. A vizsgálatok alapján kiderült, hogy Magyarországon általában nagyobb a szélirányoknak a megmaradásra való hajlama a változásra valónál. A potenciális szélenergiának a szélirányok megváltozására vonatkozó érzékenysége az évszakok, ill. idõjárási helyzetek függvénye. Ebbõl a szempontból legérzékenyebb az õsz, legkevésbé pedig a tél, míg az idõjárási helyzetek közül az ún. centrum-helyzetek.

A szélenergia hasznosításának társadalmi vonatkozásai Magyarországon c. poszter (Baros Zoltán, Patkós Csaba és Tóth Tamás – Debreceni Egyetem) a 2003 tavaszán már mûködõ szélerõmûvek környékén élõ lakosság körében végzett lakossági kérdõíves felmérés eredményeit mutatta be. A vizsgálat célja lakosság szélenergiával kapcsolatos ismereteinek és a szélerõmûvek társadalmi elfogadottságának felmérése volt, elsõsorban annak tükrében, hogy az ilyen berendezések ellen emelt leggyakoribb kifogások (negatív vizuális és zajhatások, az emberi egészségre vagy a környék madárvilágára gyakorolt hatás, stb.) mennyire befolyásolják azok társadalmi megítélését, így mennyire lehetnek gátjai jövõbeni, szélesebb körû elterjedésüknek.

Az elõadások és a poszterek szerkesztett változata az EWEA kiadásában, dupla CD-n jelent meg. Az ezzel és a jövõ évi londoni konferenciával kapcsolatos információk elérhetõk a társaság honlapján is (http://www.ewea.org).