Tanultunk más országok sikereiből és hibáiból egyaránt

Interjú Horváth J. Ferenccel,

a Magyar Energia Hivatal elnökhelyettesével

Jelentős változás következik be 2003. január 1-sején a magyar energetikában. A hosszabb ideje tartó előkészületek, elemzések és törvényalkotói munka után a villamos energia törvény már az elmúlt év decemberében megszületett. Ahhoz azonban, hogy az árampiac liberalizálása a jövő év elején elkezdődhessen, még néhány kormányrendelet és számos miniszteri rendelet kidolgozására és elfogadására is szükség van. A legfontosabb kormányrendeletek már augusztusban megjelentek a Magyar Közlönyben. Jogszabály írja elő, hogy az új engedélykérelmeket szeptember elsejéig be kell nyújtani a MEH-hez. A gondos és alapos előkészítés rendkívül fontos, mert mint a kaliforniai példa mutatja: egy jó koncepció önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a piacnyitás sikeres legyen. Horváth J. Ferencet először arról kérdeztük, hogy milyen tanulságokkal szolgált a kaliforniai energia krízis.

- Igen pontos és részletes információkkal rendelkezünk arra nézve, hogy mi is történt Kaliforniában. Az ott kialakult helyzetet, az előidéző okokat mélyrehatóan elemeztük és a következőket állapítottuk meg.

Az állami szabályozás és felügyelet több államigazgatási szervezet között volt megosztva, és így természetesen a felelősség is megoszlott közöttük. Ugyanakkor kevés információ érkezett hozzájuk a rendszer állapotáról és a jogszabályok sem biztosítottak beavatkozási lehetőséget számukra. A rendszerirányítót és az áramtőzsdét az árak emelésében érdekelt piaci szereplők irányították. Kiegyensúlyozatlan volt a piac keresleti és kínálati oldala. A kínálati hiányt a szomszédos államok energiaelszívó hatása, valamint egyes befektetők elbizonytalanodása okozta, akik az erőmű építéseket átmenetileg leállították. Keresleti oldalon ugyanakkor többletigény jelentkezett, amit a vártnál nagyobb népességszám és a prognózisoknál dinamikusabb gazdasági növekedés idézett elő.

A magántulajdonú közműveknek el kellett adniuk termelő kapacitásuk jelentős részét és a termelt áramot az azonnali , az úgynevezett “spot” piacon kellett értékesíteniük, a fogyasztókkal és a kereskedőkkel nem köthettek hosszú-távú szerződéseket. Ugyanakkor a magasabb árak elérése érdekében manipulálhatták a piacot, például visszatartották a termelésüket.

Az okok között meg kell említeni azt is, hogy a földgáz tároló kapacitások szűkös volta miatt több helyen átmenetileg földgázhiány lépett fel. Emellett az átviteli hálózat számos belső és határmenti szűk keresztmetszettel rendelkezett, a szomszédos államokhoz csatlakozó távvezetékek áteresztő képessége ugyanis messze elmaradt a kívánalmaktól.

Végeredményben számos szolgáltató csődbe jutott, mivel a felszabadított árak a nagykereskedelmi piacon jelentősen megemelkedtek, ugyanakkor pedig a kisfogyasztói árak kötöttek maradtak.

Ez a példa is jól mutatja, hogy egy rosszul kivitelezett jó koncepció is komoly károkat okozhat. Mi tanultunk ebből a példából, de természetesen tanulmányoztuk azon országok piacnyitási tapasztalatait is, amelyek az energia piaci liberalizációt sikeresen hajtották végre.

-Ismeretes, hogy több európai országban a piacnyitást követően érzékelhetően csökkentek a villamos energia árak. Mire számíthatunk az elkövetkező években idehaza?

-Hazánkban az árak hosszú ideig nem követték a folyamatosan emelkedő költségeket és így nem alakultak ki olyan – az európai országokban érvényes magas – villamos energia árak, amelyek piaci viszonyok között jelentősen csökkenthetők lennének. Ugyanakkor vannak olyan fogyasztói területek- elsősorban a nagy ipari felhasználók - ahol lehet árcsökkenést prognosztizálni.

A lakossági fogyasztók is mindenképpen jobban járnak, hiszen a növekedés üteme csökkenni fog. A villamos energia és a földgáz árának csökkenésével kapcsolatos várakozásokkal összefüggésben meg kell még említenem, hogy az évek során felhalmozódott problémákat nem szabad összefüggésbe hozni a piacnyitással, látni kell, hogy a villamos energia iparban és a földgáziparban van egy múltból örökölt, elhalasztott “árnyomás”, ami elsősorban a lakossági és az intézményi szektorban jelentkezik. A régi problémákat természetesen meg kell oldani, de helytelen lenne, ha azt hinnénk, hogy a liberalizáció minden bajunk orvoslására alkalmas gyógyír.

A villamos energia árakkal kapcsolatosan szeretném elmondani, hogy továbbra is

ösztönözni kell a fogyasztókat, hogy minél nagyobb mértékben használjanak éjszakai áramot. Továbbra is fontos feladatunk ugyanis, hogy a nappali és az éjszakai terhelés közötti különbség csökkenjen, hiszen ezáltal is növelhető lesz az egész villamos energia termelő és ellátó rendszer hatékonysága.

-Sok szó esik mostanában az úgynevezett befagyott költségek kezeléséről. A liberalizált piacon mi várható ezen a téren?

-Az új rendszerben az áram díja strukturált formában jelenik meg, ami azt jelenti, hogy a fogyasztónak az erőművi villamos energia árán túlmenően a hálózati igénybevételt és a rendszerirányítási költséget is meg kell fizetnie. A rendszerirányítási díj mértékét, amit egyébként mindenkinek fizetnie kell, aki csatlakozik a rendszerhez, a gyakorlatban a MEH fogja megbecsülni évente és a következő évben várható díjra javaslatot tesz majd a miniszternek. A rendszerirányítási díj egyik elemét képező átállási díjat, amelynek értéke 2003-ban előreláthatólag 10 fillér lesz kilowattóránként, a rendszerirányító külön alapba helyezi el. Ha az alapba elhelyezett összegről év végén kiderül, hogy nagyobb, mint amennyi befagyott költség keletkezett, akkor 2004-ben csökkentjük a díj mértékét. Jogszabály, és előírásainak megfelelő eljárásrendszer biztosítja, hogy az erőművek nem jutnak indokolatlan pénzekhez.

Változik-e az új rendszerben a kogenerációs áramfejlesztők létrehozást ösztönző szabályozás?

-A kogenerációs rendszerek létrehozását és üzemeltetését továbbra is támogatjuk, bár megjegyzem, hogy ez a piac kezd telítődni. Továbbra is kötelező lesz az átvétel hatósági árak mellett. Az 5 MW villamos teljesítményhatárig terjedő teljesítménysávban az árak előreláthatólag befagyasztásra kerülnek mindaddig, amíg a földgáz árában nem következik be egy 20%-os emelkedés. Az áramátvétel 50 MW teljesítmény felett is kötelező lesz a távhő célú hőtermelés esetében, itt azonban az ár már a nagykereskedelmi átlagárnak felel majd meg.

-Ismeretes, hogy hazánkban a tág lehetőségek ellenére csupán egy ejtő-turbinás áramfejlesztő berendezés működik. Várható-e, hogy ezen a területen is változás következik be?

-A nyomásejtő turbinás áramfejlesztők is a támogatást élvező kategóriába tartoznak. Jelentős támogatásra számíthatnak a jövőben is az ilyen létesítmények üzemeltetői. Ez a helyzet remélhetőleg ösztönzően hat majd azokra a cégekre, amelyeknek adottságai kedveznek egy gazdaságosan üzemelő ejtő-turbinás berendezés létrehozásához.

-Egyes speciális esetekben ma még sokak számára nem világos, hogy mely cég, illetve intézmény minősül feljogosított fogyasztónak. Mi a helyzet például a BKV-vel és az önkormányzatokkal.

-A piacnyitáskor az árampiac 35-40%-át fogjuk megnyitni, ami több száz nagyfogyasztót jelent, olyanokat, amelyeknek az éves energia felhasználása eléri a 6,5 GWh-át, és ez egy telephelyhez tartozik. A többtelephelyes cégek esetében (így a BKV-nél is) a különböző telephelyek közül azok minősülnek feljogosított fogyasztónak, amelyek ezt a határt túllépik, de az egyes telephelyek fogyasztását nem lehet összevonni.

Az önkormányzatok kivételes helyzetben vannak, mert azok, az illetékességi területükön működő intézmények (iskolák, kórházak, szociális létesítmények, stb.) fogyasztását összevonhatják és így az önkormányzat lesz a feljogosított fogyasztó.

Megemlítem még azt az átmeneti előírást is, amely szerint a feljogosított fogyasztóknak a 6,5 MWh-ás igénynek minimum felét hazai forrásból kell beszerezni. Mivel ezt az előírást az EU- szabályok nem teszik lehetővé, az EU-ba történő belépésünkkel egyidejüleg értelemszerűen hatályát veszti.

-Befejezésül kérem mondjon néhány szót arról, hogy mi várható a MOL gáz üzletágának szervezeti módosításával kapcsolatban.

-Az új gáztörvény tervezetét az országgyűlés várhatóan ez évben megvitatja és elfogadja. Ennek megfelelően a gázpiac tényleges megnyitása 2003 második félévében, de legkésőbb 2004 január elsején sorra kerül. Az új koncepcióban a MOL gáz üzletága a következő négy fő tevékenységből fog állni: közüzemi nagykereskedelem, a gázkereskedelem (a versenypiacon), gázszállítás és rendszerirányítás, továbbá földalatti tárolók üzemeltetése. A MOL e tevékenységek ellátására már készül, az új szervezeti rendszer kialakítása folyamatban van.

Árokszállási Kálmán